Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Szatmári Péter: Az osztrák nemzet és nemzettudat (küldetéstudat) kérdései az 1920-30-as években 1361
1366 SZATMÁRI PÉTER A kultúra (osztrák) halhatatlansága Mindehhez szorosan kapcsolódik a kultúrateremtő és -közvetítő szerep-hivatás. A „teremtést" éppen a történelmi hagyományok érlelték: ,Jíusztria hitvallás és egyben elkötelezettség: keresztény, német, osztrák, hivatásrendi, autoriter."w A korábban már jelzett Ostmark elnevezésből és keretből kilépve az „osztrákság" képviseli és képviselte legszignifikánsabban a befogadó és egyidejűleg átalakító, de közben újat alkotó európai tradíciót, melyben az eltérő kultúrák már említett békés egymás mellett és együttélése testesül meg. ,J\z egység elemei és erői, a sokféleség elemei és a sokféleség erői. "И Ennek a hivatásnak a segélykiáltás-szerű hangsúlyozásával kívánták az 1936-38 közötti időszakban Schuschnigg, Miklas, Adam, Zernatto, Winter és mások a nemzetközi közvéleményben Ausztria esetleges megmentőit „megtalálni", hivatkozva arra, hogy az európai örökség védelmezője- és megjelenítőjeként Ausztriának igenis helye volt és lesz a nap alatt. A közvetítés1 2 gyakorlatilag Európa nyugati és keleti részét kötötte, köti, kötné egymáshoz, biztosítva a „szellem" szabad áramlását a két régió között. Ténylegesen ezen a ponton válik érthetővé a Monarchia hagyatéka, illetve ezt szimbolizálja a megszerzett tudás, az eltérő, szemben álló „szellemek megtermékenyítése", harmonizálása, megbékítése. Az előzőek törvényszerű folytatását adja az ország fekvéséből is adódó közép-európai atmoszféra utánozhatatlanságába vetett hit. A Monarchia örökségének újabb tartozéka a közép-európaiság. Ennek elkerülhetetlen kimondásával és az ebből adódó feladatok teljesítésével, illetve a hivatás „működtetésével" az osztrák történelem organikus fejlődése biztosítottnak látszott: , Дг összeomlás összetörte a politikai struktúrákat, mégis Ausztria az európai szellem őrzője maradt,"13 (Mindez a közép-európaiságnak sokak által megénekelt életérzését is magában hordozta, valamint a Bécs-Prága-Budapest „belső hármas" együttműködésének újjáélesztését is.) A hit illúziókkal és illúziók nélkül A kiválasztottság érzését, valamint a küldetésre való alkalmasságot tovább erősítette a katolicizmus mindenkori súlya Ausztria történetében és mindennapjaiban. ,Ausztriában a »keresztény« szó mögött a mindennapi használatban egy egészen egyedi jelentés húzódik. »Keresztény« a népnyelvben annyit tesz: rendes, tisztességes. Még pontosabban kifejezve: a »keresztényietlen« azt jelenti, tisztesség-10 Ö.S.A.d.R, N.RA, Sammlungen/Nachlässe, Gruppe 09. V E Karton 2. Hilfsmaterialen, 2.7.1935. 11 Der katholische Staatsgedanke. Bericht über die katholich-soziale Tagung der Zentralstelle des Volksbundes der Katholiken Österreichs am 29. und 30. April 1934 in Wien. Wien, 1934. 67. 12 Dollfuß számtalanszor beszélt előadásaiban a közvetítés fontosságáról: „Amikor én Ausztria kormányának vezetőjeként (...) a Duna és az Alpok Ausztriában található szépségéről, a fényes történelemről, a világhírű zenéről, a művészetekről és a páratlanul gyönyörű Bécsről beszélek, akkor mindezzel Ausztria közép-európai feladatait-küldetését, népek közötti közvetítő szerepét kívánom szolgálni." A beszédet idézi: Edmund Weber: Dollfuß an Österreich. Eines Mannes Wort und Ziel. Wien, 1935. 68-69. 13 Schuschnigg spricht. Das politische Gedankengut eines Österreichers. Wien, 1935. 24.
