Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: Pártközi kapcsolatok (MKP-SZK(b)P 1943-1947 1335
PÁRTKÖZI KAPCSOLATOK (MKP-SZK(b)P) 1943-1947 1349 kényszerítenek. A magyarokkal szembeni diszkriminatív intézkedések miatt az említett magyar kommunisták képtelenek Szlovákiában dolgozni, ezért kérték átigazolásukat a magyar pártba. Rákosi levelüket mellékelve Puskin szovjet követen keresztül kérte a szovjet pártvezetést, hogy avatkozzon be az ügybe, s járjon el a szlovákiai magyarok érdekében. A Puskin leveléhez csatolt, Korotkevics57 aláírásával ellátott, november 6-i keltezésű cédulán mindössze annyi állt, hogy mivel Rákosi Visinszkijnek és Guszevnek a párizsi békekonferencián elmondott beszédéből ismeri a szovjet kormány álláspontját ebben a kérdésben, a levélre nem kell válaszolni.5 8 A csehszlovák és a magyar párt közötti viszony a magyar kisebbség ügye következtében még csak formálisnak sem volt nevezhető; a csehszlovák párt nem hívta meg a magyar kommunistákat kongresszusára, sőt Gottwald a lakosságcserével kapcsolatos ügyek intézése végett Szlovákiába küldött magyar kommunistáknak a vízum kiadását is megtagadta.5 9 1947 áprilisában Rákosi a szovjet pártvezetéshez írott levelében a helyzetet úgy jellemezte, hogy „olyan gócpont keletkezett, amely akár az egész Duna-medence légkörét megmérgezheti."6 0 A szovjetek azonban egyelőre közvetlenül nem avatkoztak be a két párt vitájába, annak ellenére, hogy Rákosi 1947 áprilisában Korotkeviccsel folytatott beszélgetései során többször kérte beszélgetőpartnerét, hogy tájékoztassa a szovjet vezetést a két párt közötti rendkívül feszült viszonyról és közvetítse kérését a Szovjetunió közreműködését illetően. 1947-ig a dokumentumok tanúsága szerint nagyon is egyoldalú információáramlásról volt szó, leginkább a magyar fél kért és tájékoztatott, a közvetlen visszacsatolás általában elmaradt. A különböző csatornákon a legfelső szovjet vezetéshez befutó jelentésekben jó ideig a tájékoztató jelleg dominált, de megfogal' mazódtak benne a kommunista párt tevékenységét illető, 1947-től kezdve már egyre erősebb bírálatok is. Valószínű azonban, hogy a szovjet pártvezetők részére készített jelentésekben megfogalmazott bírálatok Rákosihoz és a magyar pártvezetéshez közvetlenül nem jutottak el. Rákosi 1945 márciusában arról számolt be Dimitrovnak, hogy munkájukat jelentős mértékben hátráltatja, hogy Moszkvából semmit sem kapnak, egy hónappal később már azt írta, hogy „igyekszünk igazolni 1 a belénk vetett reményeket", de sürgeti Dimitrovot: írja meg véleményét és taná, csait a magyar problémákat illetően. Rákosi 1945. júniusában Dimitrovhoz írt levelében ismételten nehezményezte, hogy semmiféle visszajelzést nem kapott Moszkvából politikájuk helyességét vagy helytelenségét illetően: „Be kell vallanom, kicsit zavarban vagyunk amiatt, hogy abszolút semmit sem hallunk arról, helyes-e a mi politikánk vagy kellene-e rajta valamit változtatni. Ezt a bizalom egyik jelének tekintjük, de jobb lenne, ha mégis megismerhetnénk az Ön véleményét."6 1 Rákosi 57 Korotkevics G. Ja. (1916-1992) Az SZK(b)P Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának, ill. Külügyi Osztályának referense, tolmács. 58 L. RCHIDNI f. 17. op. 128. gy. 116. Visinszkij említett beszédét Pető Iván tette közzé. L. Pető Iván: „Megszabadítani az országot a másik ország nemzetiségéhez tartozó személyektől". Századvég, 1988. 6-7. sz. 137-150. 59 Moszkvának jelentjük i. m. 176-177. 60 Rákosi Mátyás 1947. április 5-i levele. A levél megjelent: Moszkvának jelentjük i. m. 159-162. 61 Rákosi 1945. június 11-i levele Dimitrovhoz. A levelet Vass Henrik közölte. (Múltunk 1991/2-3. sz.)
