Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Nagy Péter Tibor: A húszas évek középiskola-politikájának kialakulása 1313
TANULMÁNYOK Nagy Péter Tibor A HÚSZAS ÉVEK KÖZÉPISKOLA-POLITIKÁJÁNAK KIALAKULÁSA Az egységes alsó-középiskola programjának félretolása Az 1924-es törvény eddigi elemzői — az elmúlt két évtizedben — vagy a középiskola-típusok egyenjogúsításának oktatásszervezési hatását, vagy a középosztály ill. az iskolatípus modernizálásának célját hangsúlyozták.1 Valamennyi interpretáció igaz, döntőnek magunk mégis azt tartjuk, hogy miről nem szól a középiskolai törvény, azaz milyen alternatívát akadályozott meg: ez pedig a 14 éves korig egységes, átjárható alsó-középiskola alternatívája. A középiskola (gimnázium-reáliskola) változásától a nevelés-történetírás általában teljesen „külön ügyként" kezeli a polgári iskola változását, hiszen arról másik törvény rendelkezett, máshol képezték a pedagógusokat, s „más légköre" volt az egész intézménynek. Az iskolai piacon azonban a polgári iskola és a középiskola alsó négy osztálya egymás versenytársaként jelent meg. Olyannyira, hogy — amint erre Karády Viktor rámutatott — a polgárik szerveződése elszívó hatást gyakorolt az alsó-középiskolák népességére.2 A párhuzamosság tudatosságát, azaz a tantervkészítőknek a törvényeken és a rendszeres törvényhozási kísérletek során megnyilvánuló parlamenti és fenntartói akaraton átlépő mentalitását mutatja, hogy 1875-ben a reáliskolához igazítják hozzá a polgári tantervét, s amiképpen az al-reáliskolából — különbözetivel — van mód átlépni felsőgimnáziumba, úgy a polgáriból is van mód átlépni a felső-reáliskolába. Míg a központ csak a reáliskolai átjárást tekinti célnak, a polgári iskolát fenntartó városok egy része a középiskola törzsét jelentő gimnázium és a polgári átjárhatóságát is helyi politikája céljának tekinti. A főváros nemcsak a tanterv, de a tanárok alkalmazásával kapcsolatos preferenciák szempontjából is alsó-középiskolának tekinti a polgári iskolát, - növelve annak esélyét, hogy a különbözeti vizsgákon a polgáriból érkező tanulók megfeleljenek a középiskolai tanárokból álló felvételi bizottságok követelményeinek.3 1 Szabolcs Ottó: A középiskola szerepe és szerepváltozása a két világháború között. Pedagógiai Szemle 1984:5, Simon Gyula: Középiskolai reformok a két világháború között (1924, 1934.), Pedagógiai Szemle 1984:5, Kelemen Elemér: Az oktatási törvénykezés hazai történetéből. In: Az oktatási törvényhozás változásai. Budapest 1994. FPI. 2 Karády Viktor: A középiskolai elitképzés első funkcióváltozása Magyarországon Educatio 1995 4. sz. 3 Uo.
