Századok – 2000
TÖRTÉNETI IRODALOM - 1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára (Ism.: Szakolczai Attila) 1297
TÖRTÉNETI IRODALOM 1297 hogy a fiú követi apja, a leány követi anyja vallását (legalább is nagykorúságának idejéig), sérti a vallásszabadságot. Ez a törvény ugyanis nem tette lehetővé, hogy a házasfelek maguk döntsék el, hogy gyermekeiket mely vallásban neveljék. Göndöcs apát szerint a reverzális a megoldás: a házasságkötéskor a felek nyilatkoznak a tekintetben, hogy gyermekeik mely vallásban nevelődjenek. (Azaz le lehessen mondani a törvényes jog érvényesítéséről a másik fél javára.) Az országgyűlés ekkor elvetette ezt az indítványt, mert a kisebbségi keresztény felekezetek érdekeit kívánta védeni a többségi katolikussal szemben. (Tegyük hozzá, hogy az 1894/95. évi egyházpolitikai törvényhozás a vegyes házasságokból született gyermekek esetében a Göndöcs által ekkor javasoltat kodifikálta: lehetővé tette a közjegyző előtt kötött reverzálist.) A másik kardinális kérdés a katolikus autonómia ügye volt. A kiegyezés utáni kísérlet elvetélését követő „nyugalmi periódusban" ezt az önkormányzati problémát sem a kormányzat, sem az egyházi vezetés nem bolygatta. A vegyes házassági törvény kapcsán azonban ekkor ismét előtérbe került, s többek között Göndöcs is a katolikus vagyon tekintetében megvalósítható autonómia, az önkormányzat szorgalmazója volt. (Saját plébániáján létre hozott egyfajta „egyházközségi szervezetet", amely a későbbi, 1919 utáni vagyonkezelés sajátos elődjének tekinthető.) Mint közismert, a katolikus autonómia megvalósítására soha nem került sor. A Göndöcs-féle papok nélkül nem volt, nincs és nem is lesz olyan katolikus egyház, amely bírhatja hívei bizalmát, támogatását. Gyula város katolikus népe büszke lehet arra, hogy ilyen lelkipásztorai voltak. Göndöcs apátplébánosként halt meg, ám későbbi utóda, br. Apor Vilmos, akinek gyulai ténykedése igen sok szempontból hasonló volt Göndöcs apátéhoz, nemcsak a püspöki karba emelkedett, hanem II. János Pál pápa az oltárrra emelte. A boldoggá avatott győri püspök, Apor Vilmos, és a haza oltárán, még inkább a szűkebb pátria, Békés vármegye és Gyula város közéletében maradandót alkotó Göndöcs Benedek jelentik azokat az értékeket, amelyek folytán az állam és az egyház, a nép és a kereszténység ezer éven át megmaradhatott. Gergely Jenő 1956 BÁCS-KISKUN MEGYEI KRONOLÓGIÁJA ÉS SZEMÉLYI ADATTÁRA Szerkesztette: Tóth Ágnes Az adatgyűjtést végezte: Orgoványi István, Pető Melinda és Tóth Ágnes Kecskemét, 2000. I-II. kötet, 829 o. Különleges szellemi csemege a Bács-Kiskun megyei levéltár kiadásában megjelent dokumentum-kiadvány. A több mint nyolcszáz oldalas, kétkötetes munka a korabeli járások szerint rendezve adja meg a forradalom helyi eseményeinek történetét. A kronológiát minden esetben személyi adattár követi, bemutatva a forradalomban szerepet vállalók életútját az 1956-ért elszenvedett megtorlásig. A rövid biográfiák centrumában természetesen a forradalom napjaiban történtek állnak. A megjelenésében is tetszetős, ízléses kiadvány örvendetesen sokadik darabja a forradalom vidéki történéseit bemutató kiadványoknak, melyek között egyaránt találhatók dokumentum- és tanulmánygyűjtemények, valamint kronológiák. Az érdeklődő ma már egyre többet tudhat meg a forradalmi főváros, Budapest történetén tűi a forradalmi országról is. Félő azonban, hogy a továbbiakban ritkábban, lassabban fognak megjelenni '56-os helytörténeti művek, hiszen ezzel a könyvvel a kecskeméti levéltárosok olyan magasra tették a mércét, hogy annak csak nagyon hosszú, kitartó munkával lehet megfelelni. A magabiztos helytörténeti és iratismerettel rendelkező levéltárosok, Pető Melinda, Orgoványi István és Tóth Ágnes hosszú éveken keresztül, a tények és a tudomány iránti alázattal folytatott kutatással gyűjtötték össze azt a lenyűgöző bőségű adatbázist, amit most bárki megvásárolhat viszonylag szolid áron. Amennyiben siet, hiszen félő, hogy a mindössze 500 példányban megjelent munka hamar elfogy akkor is, ha azt csak a benne említettek vagy azok gyermekei vásárolják meg. Nemcsak a forradalomnak, hanem általánosan az életnek a gazdagságát mutatja a könyv. Elképzelni is nehéz, hogy ennyi esemény belefért abba az október 23-tól december közepéig tartó, nem egészen két hónapba. Egyedül a megyeszékhely, Kecskemét október 26-ai történéseiről ötven, október 30-ai eseményeiről negyvenöt kronológiai tétel számol be, melyek közül nem egy oldalnyi terjedelmű. Kecskemét száz oldalas kronológiája mellett Baja története is több mint nyolcvan, Kiskunfélegyházáé ötven oldal. Ez az adatrengeteg természetesen jelentős mértékben árnyalja 1956-
