Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Zsoldos Attila: Confinium és marchia. (Az Árpád-kori határvédelem néhány intézményéről) 99
108 ZSOLDOS ATTILA rispánságokat a Vág völgyében. Ezek kialakításának idejét a kutatás egyöntetűen all. század első felére teszi, a vélemények csak abban térnek el egymástól, hogy az új várispánságok létrehozása a Bátor Boleszló lengyel fejedelemmel 1018 előtt vívott harcokkal, vagy a német-magyar viszony 1024 után bekövetkezett megromlásával hozható-e összefüggésbe.59 Az Altaichi Evkönyvek III. Henrik 1042. évi hadjáratára vonatkozó híradása mindenesetre arra vall, hogy ekkor már léteztek a Vág-völgyi várispánságok.60 Mivel a határvédelem erősítésén kívül nehéz lenne bármi más indokát találni a Vág-völgyi várispánságok megszervezésének, puszta létükből is meglehetős biztonsággal következtethetünk arra, hogy a határvédelem Szent István korától kezdve mindenekelőtt a várispánságok intézményére támaszkodott, nem pedig az azoktól független határispánságokra: ellenkező esetben ugyanis nyilván nem uárispánságok, hanem Ziatórispánságok megszervezésére került volna sor. Mivel a Szent László ún. II. törvényében szereplő confiniumokat, amint az az előzőekből kiderült, a várispánságok intézményéhez kell kapcsolnunk, maga a kifejezés ugyanakkor jól felismerhetően területet jelöl,6 1 megállapítható, hogy a „határvidékek" (confinia) az ország határai mentén elterülő vármegyék — a „határvármegyék" — területéhez tartoztak, s ez az a körülmény, ami ezeket a megyéket „határvármegyé"-kké tette. A confíniumok katonai szervezete ezen vármegyék várispánságainak részeként működött: ispánjuk azonos volt a kérdéses várispánság — és vármegye — ispánjával, a „határvidékek őrei" (custodes confiniorum) pedig a várispánság speciális szolgálatot, ti. a confinium őrizetét ellátó várnépei voltak. A határvármegyék belső, sűrűbben lakott területei és az' attól a mai fogalmaink szerinti országhatár felé akár tekintélyesebb távolságra eső confinium kapcsolatát területi vonatkozásban a legérzékletesebben talán a gömörőrök példája szemlélteti. A Szepesség nyugati része eredetileg Gömör megye területéhez számított, jóllehet a tornai Feketeerdő területileg elválasztotta attól. A Gömör megye confiniumát alkotó szepesi részeken letelepített határőrök felett a gömöri ispán fennhatósága érvényesült, amit a vidéken feltűnő Gömör helynév, valamint a határőrök „gömörőr" (Gumureur) elnevezése igazol.6 2 Hasonlóképpen voltak az újvári ispánságnak is határőrei az utóbb erdőispánsággá szervezett, majd önálló megyévé alakuló sárosi confinium területén.6 3 A gömörőrök csoportja a tornai és 59 Györffy Gy.: István király i. m. 329.; Kristó Gy.: A vármegyék i. m. 352-354. 60 Catalogus fontium históriáé Hungaricae aevo ducum et regum ex Stirpe Árpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCII—III. Collegit Albinus Franciscus Gombos. Budapestini 1937-1938. (= Cat. font.) 96., értelmezéséhez ld. Györffy Gy.: István király i. m. 329. és Kristó Gy.: A vármegyék i. m. 353-354. 61 Szt. László П. 15. és 16. c. (Závodszky L.: i. m. 170.) 62 Fekete Nagy Antal: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Bp. 1934. 18., ám az ott felsorakoztatott adatok helyes értelmezéséhez ld. Györffy Gy.: Tört. fóldr. i. m. II. 466-467. - A Szepesség keleti része ugyanilyen módon tartozhatott Borsod vármegyéhez, ld. Györffy Gy.: Tört. foldr. i. m. I. 737-740. (Megjegyzendő, hogy Kristó Gyula elvitatja Gömör határvármegye voltát, s a legkorábbi időkben a Szepesség egészét Borsodhoz tartozónak véli, ld. Kristó Gy.: A vármegyék i. m. 386-390.) 63 1272: HO V 47. és 1282: RA П/2-3. 290. - Arra nézve, hogy Sáros eredetileg Újvár megyéhez tartozott ld. Györffy Gy.: Tört. fóldr. i. m. I. 45-48. és Kristó Gy.: A vármegyék i. m. 398-409.
