Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A főispáni kar társadalmi összetételének alakulása a két világháború közötti Magyarországon 1029
1094 TAKÁCS TIBOR szólíthatta volna."15 0 Nem véletlenül váltották le, és ültették helyére a szintén mágnás Széchényi Viktort. A leváltások többé-kevésbé világos indokaival (pl. túlzott elkötelezettség az előző kormányfő iránt, a kormány bizalmatlansága, az illető erélytelensége, alkalmatlansága, stb.) szemben a kiválasztás szempontjai legtöbbször rejtve maradtak. A kormányzóhoz történő felterjesztésekhez csatoltak ugyan rövid magyarázatot, ám leginkább csak olyan sablonos megjegyzéseket tartalmaztak, mint „Nevezett egyéniségénél és kiváló munkaképességénél fogva igen alkalmas a főispáni állással járó feladatok sikeres megoldására."15 1 Rakovszky Endre kinevezését például azzal okolták, hogy „vezető állásban szerzett széleskörű közigazgatási ismereteinél, szakképzettségénél és a helyi viszonyokban való teljes tájékozottságánál fogva személye kiválóan alkalmasnak mutatkozik a főispáni állás betöltésére."15 2 Ezek az indoklások tehát nem árulnak el többet, mint ami a képzettség, a korábbi életút vagy a helyi kötődés vizsgálatakor az életrajzból amúgy is valószínűsíthető. Tisztában vagyok azzal, hogy a hivatali és a politikai előélet vizsgálata, de még bizonyos tipikus életpályák felvázolása sem adhatja meg egyértelműen a választ arra a kérdésre, hogy végül is mely társadalmi rétegekből, osztályokból kerültek ki a főispánok. A világos társadalmi kategória-fogalmak hiányán túl problémát jelent, hogy a szülők társadalmi hátteréről csak néhány esetben állt rendelkezésre információ, többnyire akkor, ha az illető apja képviselő, miniszter, esetleg főispán volt. Emellett ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a főispáni hivatal önmagában is a besorolás alapja lehet, jelentősen módosíthatja azt, többnyire azáltal, hogy a hivatal viselőit — időlegesen vagy tartósan — a politikai „osztályba", vagy legalábbis a politikai, azon belül pedig a kormányzati elitbe emelte. Az egymást amúgy is átfedő származási, vagyoni és foglalkozási kategóriák (arisztokrata, nemes, földbirtokos, hivatalnok, értelmiségi, politikus stb.) számtalan módon variálhatók és csoportosíthatók, ezzel még nem jutunk közelebb a társadalmi összetétel osztály-, rend- és más rétegkategóriák szerinti feltárásához. A kérdést mégsem lehet megkerülni. A válasz leglényegesebb eleme — véleményem szerint — az, hogy a főispáni állás hivatali jellegét nemcsak a törvényi szabályozás, hanem a társadalmi, személyi összetétel is alátámasztotta, illetve megerősítette. A többség tisztviselők illetve tisztviselői múlttal rendelkezők közül került ki, és ennek a ténynek sokkal nagyobb a jelentősége, mint a származásnak. A nemesi cím egyébként sem lehetett akadálya annak, hogy viselője adminisztratív szakszerűséggel rendelkezzen. A nemesség, csakűgy, mint a földbirtok, leginkább a velejáró „helyi érték", általa az egyes személyeknek biztosított helyi kapcsolatok szempontjából volt fontos. Láthattuk azt is, hogy a nemesi származásúak jó része „idegen" főispán volt, az adott törvényhatóságban még inkább hivatalnokként jelentek meg. A főispánság méltóság-jellegének elvesztésére közvetetten utal, hogy jelentéktelen volt ebben a korszakban az arisztokrata főispánok száma. A főnemesség csekély szerepét egyrészt a képzettségéből, neveltetéséből fakadó tényezők ma-150 Farkas G.: i.m. 85. 151 MOL K148, 1176.cs. 1944-11-8991, 4601/1936. (Tabódy Tibor kinevezésének felterjesztése) 152 MOL K148, 932.cs. 1936-11-2822, 3958/1924.
