Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A főispáni kar társadalmi összetételének alakulása a két világháború közötti Magyarországon 1029
A FŐISPÁNI KAR A HORTHY-KORSZAKBAN 1075 egésze járt, ám ez a pótlék a nyugdíjba nem volt beszámítható.) A törvény intézkedett a végkielégítésről is: ez már három évi szolgálat után is az egy évi fizetés összegét érte el; négy évi szolgálat után pedig két évi fizetésnek megfelelő végkielégítés járt, és ez a szolgálati idővel együtt emelkedett. 1931 augusztusa és 1933 januárja között a takarékossági intézkedések részeként csökkentették a főispánok javadalmazását is (előbb 12%-kal, majd további 3,5 illetve 6%-kal13 4 ), melynek eredményeképpen a harmincas évek elejére 650P-re esett vissza; a következő években is csak lassan emelkedett, az 1940-es évekre viszont újra elérte és meghaladta a 800P-t. A vizsgált időszak végén, 1939 júliusában felmentett Ricsóy-Uhlyarik Béla például havi 680P fizetést, 320P képviseleti átalányt, 184P lakáspénzt és 225P úti átalányt kapott; ez az 1409P kiegészült a második főispáni állása után járó havi 340P pótlékkal és 320P képviseleti átalánnyal, valamint 180P úti átalánnyal. (Ricsóy még hadipótlékot és felesége után családi pótlékot is kapott, havi 7P 20f-t illetve 12P-t.)135 A főispáni hivatallal tehát — azt lehet mondani — tisztes középosztályi fizetés járt. Ez az összeg természetesen többet jelentett egy volt vármegyei vagy minisztériumi hivatalnoknak, akinek még a főispánság helyére való költözés is anyagi problémát okozott. Imecs György belügyminiszteri titkárt 1936 februárjában neveztek ki Szeged élére. Mivel Szegedre való leköltözéséig kettős háztartást vezetett és „vagyontalan ember", ezért a belügyminiszter 500P segélyt utaltatott ki a részére.13 6 Madarassy Gábor volt pénzügyminisztériumi tisztviselő díjazás nélkül vezette a Felvidéki Menekültek Önsegélyező Irodáját, így a főispáni javadalmazás egzisztenciális helyzetén sokat javított. Sokkal kevésbé lehetett kielégítő ez a fizetés egy középbirtokos számára. Erre enged következtetni Lukács Béla ónodi birtokos levele, aki a nagy távolság miatt hárította el magától a felajánlott állást: „Ha oda mennék, liquidálni kellene gazdaságomat. Ez esetben jövedelmem annyira csökkenne, hogy legfeljebb az adót és adósági kamatokat tudnám fizetni. Miután pedig nekem még 2 gyermeket kell nevelnem és bár szerény, de némi apanage-t is fizetni, anyagilag megoldhatatlan lenne reám egy ily távoli kombináció. Engedd meg, hogy további jóindulatodat kérhessem magam részére, ha egy közelebbi megoldás adódhatna."13 7 (Adódott is, hiszen nem sokkal később a megyeszékhely, Miskolc főispánjának nevezték ki.) 267 holdas birtoka tehát jövedelmezőbb volt annál, mintsem egy főispáni állásért feladja. Közvetve szintén a főispáni fizetés elégtelenségére utal Borbély György levele, amelyben belügyminiszteri engedélyt kért (és kapott), hogy a Péti Nitrogén Műtrágyagyár igazgatósági tagságát elfoglalhassa: „Tisztelettel bejelentem, hogy az állásommal járó reprezentionális és a legkülönbözőbb karitatív kiadások anyagilag igen nagy mértékben igénybe vesznek és ugyanakkor mezőgazdasági ingatlanom kezelését elfoglaltságom miatt elhanyagolni vagyok kénytelen. A kérdéses igazgatósági tagságnak évi mintegy 1500 pengős tiszteletdíjára rá volnék szorulva és évtizedek óta tervszerűen űzött talajjavítási kísérleteimnél ezen állás előnyeit 134 5000/1931.ME.sz. l.§(2)b.; 7000/1931.ME.sz. l.§(2)b.; 3000/1932.ME.sz. l.§(2)a.; 1400/1933.ME.SZ. l.§(2)a. Lásd még: Magyarország Tiszti Cím- és Névtára 1927-1944. évi köteteit. 135 MOL К 148, 1053.cs. 1939-11-325, 5024/1939. 136 MOL K429, 20.cs. 208/1936. 137 MOL K429, 19.cs. 41/1935. (az én kiemelésem)
