Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A főispáni kar társadalmi összetételének alakulása a két világháború közötti Magyarországon 1029

1038 TAKÁCS TIBOR mellett a változások számának alakulásában tapasztalható ingadozások részlete­iben is jól rávilágítanak a korszak belpolitikai mozgásaira. A Bethlen-kormány 1924-re az elődeitől átvett főispáni garnitúrát szinte tel­jes egészében lecserélte, az 1924-es főispáni kar legnagyobb részét 1922-1924-ben nevezték ki. Mindössze 8 olyan személy volt ekkor hivatalban, akiket még koráb­ban, Teleki Pál kormánya alatt helyeztek pozícióba, valamennyit még kormány­biztos-főispánként. Nagyobb arányú változásra került sor az 1926-os belpolitikai mozgásokkal kapcsolatban, ám ezek többsége nem hozható közvetlen összefüg­gésbe az új belügyminiszter, Scitovszky Béla kinevezésével. Néhány idősebb főis­pán kikerülése mellett nyilvánvalóan politikai elégedetlenség játszott szerepet pél­dául Sárközy György somogyi főispán leváltásában: „A kormány politikai szem­pontból szükségesnek látja, hogy a kormányzatodra bízott törvényhatóság további vezetésében személyi változást tegyen. Ennekfolytán sajnálatomra kénytelen va­gyok főispáni állásodtól való felmentésed iránt illetékes helyen lépéseket tenni. (...) Ez okból kérlek, hogy állásodról való lemondásodat bejelenteni szíveskedjél."34 Ez a belügyminiszteri levél arra utal, hogy a kabinet fontosnak tartotta azt a látszatot kelteni, miszerint itt önkéntes lemondásról van szó: a kormányzóhoz szóló felterjesztés már arra hivatkozik, hogy az illető „előrehaladott korára való hivatkozással ettől az állástól leendő felmentését kérte."3 5 Alkalmatlansága miatt váltották le Nagy Pál fejér megyei főispánt is, aki Bethlen szerint „csak báb a különböző politikai, irányzatok kezében, és a kormány megbízottjának funkcióját nem tudja ellátni".3 6 Mivel már az 1926. évi országgyűlési választásokat sem akarták rá bízni, helyére a „kormány — a nagyobb politikai rutinnal rendelkező és a vármegyei élet irányításában is tapasztalatokkal rendelkező — Széchényi Viktor sárpentelei földbirtokost"3 7 nevezte ki. Feltűnő, hogy mennyire nehezen találtak megfelelő embert Csongrád vármegye élére: Csúcs János halála (1924. szeptember) után Nagy Sándor alispán látta el a főispáni teendőket, majd — fél év múltán — ténylegesen is kinevezték. A megbízatást azonban csak átmenetileg vállalta, így fél év múlva helyére Madarassy Gábort állították; újabb év elteltével aztán őt is felmentették. Utóda, Farkas Béla — úgy tűnik — beváltotta a szemé­lyéhez fűzött reményeket, hiszen majdnem egy évtizedig állt a megye élén. 1927-re a főispáni kar stabilizálódott. Jól mutatja ezt az a tény, hogy 1927 júniusa és 1929 szeptembere között — azaz több mint két évig — semmiféle változás nem történt a testületben. Ezt követően a Bethlen-kabinet évente csak 2-3 kinevezést hajtott végre, amit tulajdonképpen már a „természetes cserélődés" eredményének tarthatunk. A konszolidáció erősödését, a rendszerrel korábban részben ellenséges elemek integrálását mutatja, hogy ekkor nevezték ki főispánná 34 MOL K148, 995.cs. 1938-11-5270. 4792/1925. Bizalmas levél Sárközy Györgynek, 1925. december 1. 35 MOL K148, 995.cs. 1938-11-5270. 4871/1925. Belügyminiszteri felterjesztés, 1925. december 21. 36 Farkas Gábor: Politikai viszonyok Fejér megyében 1919-1945, Bp. 1980. 85. A miniszterel­nök felháborodását az váltotta ki, hogy a megyei törvényhatósági bizottság a királykérdésben lesza­vazta a kormányt. 37 Farkas G.: i.m. 96. „A vármegyei hangadó köröket — különösen a konzervatív legitimista és mágnás csoportot — Széchenyi Viktor főispánnak sikerült is semlegesítenie (...). Széchenyinek ugyanis aktív ellenforradalmi múltja mellett legitimista múltja is volt." (uo.)

Next

/
Thumbnails
Contents