Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Takács Tibor: A főispáni kar társadalmi összetételének alakulása a két világháború közötti Magyarországon 1029
A FŐISPÁNI KAR A HORTHY-KORSZAKBAN 1033 egészének működési mechanizmusában, elsősorban a kormány és a törvényhatóságok, illetve — tágabban értelmezve — a központi hatalom és a helyi elittársaságok közötti kapcsolatban. Hatalmuk, befolyásuk sokszor túlmutatott a helyi viszonyokon, és az országos politikában is fontos szerepet kapott. 1925-ben például az új választójogi tervezet elfogadásához — végső soron a parlamenti többség biztosításához! — vette igénybe a kormány a főispánokat.1 3 A főispáni értekezleteken általános politikai kérdéseket is tárgyaltak, és ezekkel kapcsolatban a főispánok véleményét is kikérték. Jelentős befolyásuk volt továbbá a kinevezések, előléptetések területén. Hivatalos megfogalmazás szerint „Az illető főispán mint a kormány reprezentánsa és bizalmának letéteményese van hivatva ugyanis elsősorban arra, hogy a helyi helyzet ismeretének alapján, mint általános kormányzati szempontból is, minden egyes állami kinevezésnél véleményét nyilvánítsa és fennforgó aggályok esetén megjegyzéseit idejében megtegye."1 4 „Ez a kötelesség természetesen nem jelenti azt, hogy a főispánok kérése szerint kellene a kinevezéseket vagy előléptetéseket eszközölni, mert csak meghallgatást ír elő a törvény."1 5 Az előírást sem mindig vették figyelembe, ami főispáni panaszok és belügyminiszteri előterjesztések sorát idézte elő. Ezek némi vitára is okot adtak a kormányban, hiszen a főispánok kifogásaikkal elsősorban a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez fordultak; pedig — mint azt Hóman Bálint vallás— és közoktatásügyi miniszter egy hasonló esettel kapcsolatban megjegyezte — „ők mint a kormány közegei valamennyi minisztert egyformán képviselik s konkrét ügyekben mindenkor az illetékes miniszterhez, illetőleg helyetteséhez kell fordulniok."16 A főispánság jellegének megítélését megnehezítheti, hogy a pozíciót konkrét működésében eddig nem vizsgálták, így pontosan nem lehet meghatározni, hogy abban milyen részt foglalt el a bürokratikus és milyet a hatalmi-politikai tevékenység. Éppen ezért azt sem lehet tudni, hogy az egyes főispánok leváltásában milyen mértékben játszott szerepet a kormányzati bizalom elvesztése és milyet az a tény, hogy az illető nem tudta megfelelően ellátni hivatali teendőit. A főispán, bármennyire is bizalmi állást töltött be, közvetlenül a belügyminiszter alá rendelt tisztviselő volt, akinek a feladata és hatásköre jogszabályok által körülhatárolt. Magától értetődő, hogy egy modern polgári államgépezetben a törvényileg rögzí-13 Mivel „a javaslat egyik fő ütköző pontjának: a szavazás titkosságának kérdése" tekintetében „a kormányt támogató pártok tagjai sorában az állásfoglalás nem egységes, (...) nyomatékosan kérlek arra, szíveskedjél törvényhatóságodat illetően mindazoknál a kormánytámogató nemzetgyűlési képviselőknél, — akiknél erre csak módodban van — saját részedről is befolyásoddal odahatni, hogy az illető képviselők szavazataikkal a kormány javaslatának elfogadását támogassák." (MOL, K148, 775.es. 2461/1925. Félhivatalos, szigorúan bizalmas levél valamennyi főispánnak, 1925. május 30.) 14 Minisztertanácsi jegyzőkönyv a főispánok véleményének kikérési kötelezettségéről — az egyes tárcák által foganatosított kinevezéseknél (1928. november 23.), in: Iratok az ellenforradalom történetéhez V kötet. A magyar ellenforradalmi rendszer belpolitikája és gazdasági helyzete 1927. január-1931. augusztus 24. (A bevezető tanulmányt írta, a kötet forrásanyagát összeállította és jegyzetekkel ellátta Karsai Elek), Bp. 1976. 280. 15 MOL K148, 1072.cs. 1940-11-8314, 5885/1938. Emlékeztető (az 1938. július 22-i főispáni értekezletről) 16 MOL K429, 20.cs. 98/1936. Hóman Bálint levele Kozma Miklós belügyminiszternek (1936. január 10.)
