Századok – 2000

TÖRTÉNETI IRODALOM - A haza; az egyház és a trón érdekében. A magyar katolikus egyház 1848-1849-ben (Ism.: Fazekas Csaba) 1013

TÖRTÉNETI IRODALOM 1013 által meghatározott funkción alapuló (pl. orosz és dán) nemességek esetében a vér szerinti folytonosság, vagy a „vér tisztaságának" követelménye nem volt a családi reprodukciós stratégia központi eleme. Hasonló természetű megjegyzést fűz a német nemességet, s azon belül a lovagságot sújtó 18. századi eladósodás problémájához. E tekintetben sem beszélhetünk valamiféle végzetszerűen beteljesülő általános folyamatról; a regionális, sőt az egyes családok közti különbségek igen jelentősnek tűnnek. A lovagság körében a 18. század utolsó évtizedeiben jelentkező krízisjelenségeket tehát nem lehet valamiféle abszolutizált nemesi válság részének tekinteni. Végül szemléletének rugalmasságát jól példázza, hogy a lovagság családi rendjének 18. század végi megrendülését nem pusztán hanyatlásnak tekinti. Az 1648 utáni évtizedekben megfigyelhető folyamathoz hasonló újabb adaptációs válság, illetve megoldási próbálkozás bizonyítékát (is) látja benne; egy a családi stabilitás elsődleges forrását már nem feltétlenül az egyházi javadalmakban kereső új modell felé való elmozdulás kísérletét. E felvetések, úgy hisszük, értékes és megfontolandó szempontokat nyújthatnak a magyar nemesség történetét kutatóknak is. Christophe Duhamelle igazi társadalomtudósi erényekről tesz tanúbizonyságot könyvében. Szociológiai ihletésű fogalmi rendszerét példaszerűen ötvözi az empirikus történeti anyaggal. Egyszerre építi, finomítja modelljét és kategóriáit, ugyanakkor szüntelenül reflektál is ezekre. így hárítja el annak veszélyét, hogy túlzottan hatásuk alá kerülve esetleg anakronisztikus következtetésekre jusson. Olvasói elé összefüggő, ugyanakkor dinamikus képet tár az általa tanulmányozott csoport belső viszonyairól, külső meghatározottságairól, s ezek folyamatos kölcsönhatásairól. Mindezt pontos, világos, sőt élvezetes stílusban adja elő. A lapalji jegyzetek és a mű végén található jól tagolt, ám sajnos csak a birodalmi lovagságra vonatkozó irodalomban eligazító bibliográfia segítik a témában és annak elágazásaiban való részletesebb tájékozódást. A szövegbe illesztett ábrák jól illusztrálják a családi és házassági stratégiákról szóló fejtegetéseket. Christophe Duhamelle színvonalas, adatgazdag és gondolatébresztő munkával lépett a társadalomtörténet francia művelőinek táborába. Munkássága feltétlenül megérdemli a magyar történészek további figyelmét. Sahin-Tóth Péter A HAZA, AZ EGYHÁZ ÉS A TRÓN ÉRDEKÉBEN A magyar katolikus egyház 1848-1849-ben. Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Elmer István Budapest, Új Ember, 1999. 391 o. Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának egyik szembetűnő hozadéka a korszak egyháztörténeti vonatkozásainak előtérbe kerülése. Számos cikk, tanulmány, az évfordulónak szentelt különszámok egyes írásai foglalkoztak az egyházak, egyháziak tevékenységével a „nagy év" viszontagságai között. Szinte valamennyi szerző felhívta ugyanakkor a figyelmet a negyvennyolcas egyháztörténeti kutatások egyik neuralgikus pontjára: a vonatkozó terjedelmes forrásanyag feltáratlan és kiadatlan voltára. Ezért örömmel vehette kézbe az olvasó az Elmer István szerkesztésében megjelent kötetet, mely nem más, mint az elmúlt másfél évszázadban már nyomtatásban napvilágot látott - valamilyen katolikus egyháztörténeti vonatkozással bíró - dokumentum újra kiadása. A szerkesztő mintegy 20 oldalas előszavában igyekezett összefoglalni az állam és a katolikus egyház 1848-49-es kapcsolatainak alakulását. Bemutatását már az 1790-91. évi országgyűléssel kezdte és megemlékezett a Jozefinizmus koráról", vagyis a 19. század közepéig tartó időszak egyházpolitikai jellegzetességeiről (a Habsburg-udvarnak az egyház feletti felügyeletéről), valamint a magyar reformellenzék és a katolicizmus sokrétű konfliktusairól. Az 1848-49-es eseményeket elsősorban a katolikus egyháztörténeti monográfiák — pl. Meszlényi Antal 1928-ban megjelent kötete az állam és a katolikus egyház forradalom és szabadságharc alatti kapcsolatairól, Hermann Egyed 1973-as általános magyar egyháztörténeti összefoglalása stb. — alapján ismerteti. Ugyanakkor bibliográfiai apparátusában feltűnik egy-egy újabb keletű tanulmányra — pl. Csorba László 1999-ben kiadott, a vallásalap , jogi természetével" foglalkozó kötetére — történő hivatkozás is. A szerző terjedelmes fejezetet szentelt az áprilisi törvények megalkotásának, az utolsó pozsonyi diétán új utakat kereső katolikus egyház tanácskozásainak, például az először kibontakozó