Századok – 2000

TÖRTÉNETI IRODALOM - Goetz; Hans Werner: Geschichtsschreibung und Geschichtsbewusstsein im hohen Mittelalter (Ism.: Veszprémy László) 1006

1006 TÖRTÉNETI IRODALOM Az általuk összeállított „Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar-korból" c. könyv a teljes névtársorozat első része. Ez az első kötet az ÁMTF első kötete alapján készült. Mivel Györffy települések szerint rendezve közli az adatokat, mégpedig a településneveket, de etimológiákat (egyes kivételektől eltekintve) nem ad, a források, elsősorban a határjárások mikrotoponímiai anyagának nyelvtörténeti adatokként való felhasználása nehéz. A szótárszerű elrendezés nagyon segíti majd a nyelvtörténeti kutatómunkát. Az adattár, hasonlóan az ÁMTF-hez, a helyneveket szintén a középkori vármegyék sorrendjében ismerteti. Tájegységek, folyók neveinek közlésekor, melyek területei ' több vármegyére is kiterjednek, minden vármegyénél külön kerülnek listára. Fontos, hogy a kötetben szereplő nyelvi adatok összegyűjtésekor az egyszerűbb használhatóság érdekében a szerkesztők nem voltak tekintettel arra, hogy az egyes elemek mely nyelvhez tartoznak. Ugyanis nem vonhatók meg a határok azon dialektusok között, melyeket bármely etnikum használt a Kárpát-medencében élők közül, és az ilyen nevek névhasználati hovatartozását sok esetben nem lehet pontosan megállapítani. A helynévtár településlistája azonban nem teljes kigyűjtésű. Példa erre Csongrád vármegye, melynek településlistájából a kötet 15-öt nem tartalmaz Györffy adatai közül. Például Csákány, Csatárszeg, Egenfa, Ete/Etej, Etény, Kéra, Koxol, Latibár stb. Minden egyes vármegye szóanyagához térképmellékleteket is csatoltak a szerkesztők, így segítve a könnyebb tájékozódást. A térképek Györffy vármegye-térképein alapulnak. A térképek 2440 települést tartalmaznak. A könyv szerkesztői mindvégig szem előtt tartották az áttekinthetőséget, ezt bizonyítja az is, hogy azon vármegyék esetében, ahol a települések nagy száma miatt egy térkép zsúfolt lett volna, a mikrotoponímiákat külön térképeken mutatták be. Az adattárban található név- és szóalak-mutató, néwégmutató, címszómutató mind a keresés könnyebbé tételét szolgálja. Az etimológiai olvasatok szintén segítséget nyújtanak mind a történészek, mind a nyelvtörténészek számára. Az adattár általában olyan címszókat közöl, melyek egykori használata magyar nyelven egyértelműen bizonyítható, az azonban minden valószínűség szerint megtörtént, hogy egyes helyneveket latin tükörfordításban jegyeztek fel. A szerkesztők átvették Györffy keltezéseit, a forrást magában foglaló oklevél valószínűsíthető keletkezési idejének megadásával. Sajnos, ők sem vállalkoztak arra, legalábbis e mutatványkötetben nem említik, hogy minden felvett mikrotoponímiának megadják az etimológiáját. Például AMTF I, 662: ad vallem Lapaz, locum iuxta Kuegetew, p. 660: ad finem silve Chaslo, és így tovább, bizonyára sok ezer határnév. A helynévtörténeti adatok a korai ómagyar-korból című sorozat fontos vállalkozás. Fontos, hiszen a munka Györffy György művével kerek egészet fog alkotni, amikor megjelenik a sorozat többi kötete, illetve az Árpád-kori Magyarország történeti földrajzának befejező kötetei is. A történészek, nyelvtörténészek egyaránt fontos forrásként forgathatják, és egyetemi hallgatók is haszonnal olvashatják tanulmányaik során. A vállalkozást mindenképpen dicséret illeti, hiszen hazánk korai történetének kutatásához elengedhetetlen kézikönyvnek bizonyulhat. A könyv szép kiállítása, térképeinek pontos, igényes megjelenítése pedig sok segítséget nyújthat a pontos és gyors tájékozódáshoz. Tulok Péter Hans-Werner Goetz GESCHICHTSSCHREIBUNG UND GESCHICHTSBEWUßTSEIN IM HOHEN MITTELALTER Akademie Verlag, Berlin, 1999. 501 1. (Orbis Mediaevalis. Vorstellungswelten des Mittelalters, Bd. 1.) TÖRTÉNETÍRÁS ÉS TÖRTÉNETI TUDAT AZ ÉRETT KÖZÉPKORBAN Az Akademie Verlag neves kutatók, köztük éppen Goetz szerkesztésében indította el új sorozatát, azzal a kifejezett céllal, hogy az írott, képi vagy éppen képzőművészeti alkotások a „Vorstellungswelt"-et kutató számára ne egyszerűen az elmúlt események rekonstrukciójára szolgáló források legyenek, hanem az akkori ember világképének, jelen és múlt-képének a megrajzolásához nyújtsanak segítséget. A szellemtörténeti hagyományokon túllépve a társadalomban élő megközelítések és gondolkozásmódok megragadására törekszik, legyenek azok társadalmiak, vallásiak, jogiak, földrajziak. E célok a történettudományt a történeti antropológia és a művelődéstörténet