Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: küzdelem Szlavóniáért (1440-1448) 45
CILLEIEK ÉS TALLÓCIAK KÜZDELME SZLAVÓNIÁÉRT. 95 délyben töltötte, s innen a többször is követett Temesvár-Csanád-Szeged útvonalon indult Buda felé.299 Szegedről azonban nem a főváros irányában folytatta útját, hanem Madaras érintésével a Körös megyei Berzőce alá vonult, ahol már hadseregével és több báróval együtt találjuk. De vajon ki ellen indult a hadjárat? Hunyadi kormányzó világosan generalis exercitusról beszél,300 márpedig láttuk, hogy az 1447. márciusi országgyűlés a kormányzónak is csak különösen nagy veszély esetén engedélyezte annak kihirdetését. Salánki Ágoston győri püspök proclamata exercitualis expedíciót30 1 említ, amely Vas, Zala és Sopron megyék nemességét biztosan érintette. Mivel a püspök levele április 1-én kelt, a hadjárat kihirdetésére valamikor március közepe táján kerülhetett sor, a kormányzó tehát még a déli végekről rendelte el. Kézenfekvő arra gondolni, hogy a kormányzó viszálya újult ki a Cilleiekkel, csakhogy erre az égvilágon semmi nem utal, márpedig ha a Cilleiek akkora felfordulást okoztak volna, ami általános mozgósítást tesz szükségessé, ennek biztosan maradt volna valami nyoma a forrásokban. Egy ilyen viszályt ráadásul sem a már tárgyalt előzmények, sem a még tárgyalandó események nem indokolnak. Az biztos, hogy 1447 végén és 1448 első felében Ciliéi Ulrik Schlick kancellár oldalán aktívan bekapcsolódott a Habsburg-burgundi tárgyalásokba, ami nem arra utal, hogy Szlavóniában újabb nagyszabású expanziót tervezett volna.302 Baranya megye hatóságának júliusi okleveléből egyenesen arra lehet következtetni, hogy a hadjárat célja maga Berzőce volt.30 3 Ezt alátámasztja, hogy a kormányzó innen nem vonult tovább, hanem meglehetős gyorsasággal Fehérvárra igyekezett. Berzőce vára ekkor Újlaki Miklós birtokában volt, és nem tudunk róla, hogy akár a Cilleiek akár más elfoglalta volna tőle.30 4 Jobb híján azt kell gondolnunk, hogy az 1448 kora tavaszi mozgósítás inkább a balkáni eseményekkel állt kapcsolatban,30 5 bár ezt bizonyítani egyelőre nem lehet. Azt viszont nyugodtan kizárhatjuk, hogy a hadjáratnak bármi köze lett volna a Cilleiekhez. Éppen ellenkezőleg: Hunyadi mintha arra használta volna berzőcei tartózkodását, hogy Garai segítségével előkészítse az 1447-es megállapodásban kilátásba helyezett találkozót. Újabb balkáni expedíciója előtt nyilván szüksége volt hátországának biztosítására, s erre semmi sem látszott alkalmasabbnak, mint egy házassági szerződéssel kombinált békeszerződés a Cillei-Brankovics klánnal. Brankovics támogatása a hadjárat sikerének elsőszámú feltétele volt, márpedig Hunyadinak minden oka megvolt arra, hogy ne bízzon a despotában (s nem elsősorban az utóbbi hibájából). Ennek megfelelően valamikor 1448 tavaszán Brankovics és a felesége az apa, Ciliéi Ulrik és a másik nagyapa, Ciliéi Frigyes jóváhagyásával eljegyezte Ciliéi Erzsébetet a kormányzó nagyobbik fiával, Lászlóval, s az eljegy-299 Engel P.: Itinerárium 981. A térképen és az adatokból jól látszik, hogy Hunyadi többször is használta ezt az útvonalat. 300 Zichy IX. 184-185: „unacum dominis baronibus proceribusque et regnicolis pretacti regni in oresenti nostro exercitu generali hie nobiscum existentibus". 301 DL 49766. 302 Hufnagel, i. m. 444-447. 303 Zichy IX. 197: „dum... dominus Johannes de Hwnyad gubernátor huiiis regni Hungarie post 'estum Pasee domini versus Berzewcze exereitum statuisset". 304 Engel P.: Archontológia I. 279. 305 L. Elekes L.: Hunyadi 362-364.
