Századok – 1999

Közlemények - Molnár András: „Zalának elszállt lelke…” Csertán Sándor kormánybiztos jelentései és levelei 1849. május 26–július 29. II/329

CSERTÁN SÁNDOR KORMÁNYBIZTOS JELENTÉSEI 1849-BŐL 331 dót. A megye védelmére kisebb, néhányszáz főből álló, és folytonos szolgálatra kötelezett védsereget kellett felállítania. Szükség esetén népfelkelést kellett hirdetnie, és köteles volt bevezetni az ostromállapotot. Csertán mindezeken túl feladatul kapta, hogy az újoncokat a korábban Zalában rekedt felszereléssel ellátva mielőbb a gyülekezési helyre szállíttassa, szedesse be a megyében található fegyvereket, és iparkodjon külföldről is fegyvereket vásárolni. Jogot kapott Csertán ahhoz is, hogy a felszereléshez szükséges anyagokat — kárpótlást ígérve — megyéjében bárhol lefoglalhassa.5 Csertán Sándor a fenti utasításokkal 1849. május 25-én érkezett Zalába. Néhány napon belül újjászervezte a megye állandó bizottmányát, és megerősítette hivatalában az előző évben már szolgálatot teljesítő tisztikart. A kormánytól érkező legfontosabb rendeletek (mint pl. az újoncozás vagy az adó beszedése) végrehajtásába bevonta az állandó bizottmányt, amelynek székhelyét Zalaegerszeg ellenség általi veszélyeztetése miatt Keszthelyre tette át. Május 29. és június 13., valamint július 2-8. között ő elnökölt a bizottmány ülésein, és határozati javaslatait személyesen terjesztette elő. Más alkalommal Csillagh Lajos első alispán vette át az elnökséget, és Csertán levélben küldte meg indítványait vagy utasításait az alispán számára. Csertán napi kapcsolatban állt a megye más tisztviselőivel és egyes nemzetőrparancsnokaival is; bizonyos feladatok elvégzésére közvetlenül őket utasította. A Szemere-kormányhoz írott jelentéseiben elsősorban politikai és pénzügyi kérdésekben tett javaslatokat vagy kért állásfoglalást a belügyminiszteri posztot is betöltő miniszterelnöktől valamint a pénzügyminisztériumtól. A védelem megszervezése és összehangolása érdekében együttműködött a szomszédos megyék kormánybiztosaival, különösen Noszlopy Gáspár somogyi kormánybiztossal alakított ki szoros, ám eltérő egyéniségükből, habitusukból fakadóan korántsem felhőtlen kapcsolatot.6 Csertán Sándor levéltári védelem alatt álló irathagyatékát ma a kormánybiztos dédunokája, Csertán Ferenc őrzi Zalaegerszegen. A hagyaték azonban zömében Csertán Sándor hadbírósági perére valamint fogságára vonatkozó hivatalos iratokból és magánlevelezésből áll, ezért az 1849-es kormánybiztossággal kapcsolatban mindössze három iratot tartalmaz.7

Csertán Sándor 1849-es kormánybiztosi iratai alapvetően Noszlopy Gáspár somogyi kormánybiztos irattárában, valamint az egyes 1849-es minisztériumok levéltáraiban, továbbá a zalai hatóságok és tisztviselők irathagyatékaiban maradtak fenn.8

Forrásközleményem Csertán Sándor Zala megyei kormánybiztos 1849. május 26. és július 29. közötti iratait; jelentéseit, felhívásait, utasításait és leveleit adja közre. Csertán iratai fontos — számos vonatkozásban egyedülálló — forrásai Délnyugat-Dunántúl, különösen 5 Szemere Bertalém: Politikai jellemrajzok a magyar szabadságharcból. Okmánytár. (Sajtó alá rend. Hermann Róbert és Pelyach István) Bp., 1990. 475-476. 6 Noszlopy és Csertán kapcsolatával részletesen foglalkozott, ill. Csertán több jelentését is idézte: Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár (1820 - 1853). (Somogyi almanach 43-44. sz.) Kaposvár, 1987. 91-103. 7 Csertán Sándor irathagyatékát Csertán Ferenc bocsátotta rendelkezésemre. Szívességét ezúton is megköszönöm! 8 A Magyar Országos Levéltárban ill. a Hadtörténelmi Levéltárban található Csertán-iratok felkutatásában és másolataik elkészítésében nyújtott segítségéért Hermann Róbert barátomnak tartozom köszönettel!