Századok – 1999

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűlése (Rozsnyói Ágnes) IV/878

878 KRÓNIKA tartalmazta. Átalakította a levéltárosképzés rendszerét is. Az archivisztika teljes képzésű főszak lett, amelynek két pillérét a forrásokhoz közvetlenül kapcsolódó diszciplínák és a modern adathordozókról (mikrofilm, számítógép) szóló ismeretek alkották. A magyar hivatali írásbeliség évfordulóját felhasználva tett kísérletet a segédtudományok művelői korábban felszámolt társulati önállóságának feltámasztására. Ennek lett volna fóruma a végül csak egyetlen számot megért Magyar Herold c. forrásközlő, családtörténeti és címertani évkönyv. A rendszerváltás közeledtével már nem volt szükség kerülő utakra. Többek közreműködésével régi nevén alapította újra az 1950-ben feloszlatott Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságot, amelynek őt választották első elnökévé. Egyetemi tanári működése alatt is változatlan szorgalommal látogatta a levéltári kutatótermeket. A magyarországi késő feudális városi önkormányzat alakulásáról és a városi bíráskodás gyakorlatáról publikált két jelentős munkát. Modellnek Székesfehérvárt választotta, amelynek igazgatási szervezete a török kiűzése utáni időktől országos mintaként szolgált. Mindkét könyvének lenyűgöző az adatgazdagsága. Ezekhez átvizsgálta Székesfehérvár szabad királyi város 1688-1848 közötti teljes iratanyagát, de ezúttal már a királyi városok ügyeit intéző magyar dikasztériumok és a bécsi birodalmi kormányszervek állagait is hasznosította. Nem érte meg az emeritus professzorságot, a nyugdíjas kort, amikor a hivatali munkától és az egyetemi terhektől megszabadultan számosan alkotói harmadvirágzásukat élik. Rohanó korunk kíméletlen betegsége hosszantartó szenvedés után szakította meg pályáját. Budapesten családja körében húnyt el 1998. augusztus 21-én. Ress Imre BESZÁMOLÓ A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉSÉRŐL A Magyar Történelmi Társulat 1999. május 8-án tartotta meg tisztújító közgyűlését az MTA budavári kongresszusi termében. A közgyűlést Szakály Ferenc akadémikus nyitotta meg. Köszöntötte a megjelenteket, majd kegyelettel emlékezett meg az 1995 óta elhunyt társulati tagokról. Javaslatára a közgyűlés résztvevői egyperces néma felállással emlékeztek meg róluk. Elismeréssel szólt Diószegi István elnök és Hegyi Klára főtitkár, nyolc éven át rendkívüli nehéz körülmények között végzett áldozatos munkájáról. Kiemelte, hogy a megváltozott viszonyok között is sikerült a társulat tudományos szervezői szerepét megőrizni és apparátusát működtetni. Az üdvözlő szavak után Diószegi István a társulat elnöke Bosznia-Hercegovina helye Andrássy Gyula külpolitikai rendszerében címmel tartotta meg nagy érdeklődéssel kísért előadását. (Az előadás teljes szövegét a Századok közli.) Az előadást követően Diószegi István és Hegyi Klára átadták a Magyar Történelmi Társulat emlékplakettjeit. Ebben az évben az emlékérmeket Niederhauser Emil akadémikus, Rácz István egyetemi tanár, és Vonyó József egyetemi docens vehették át, a nemzetközi és a hazai történettudományban, valamint a tudományszervezés terén elért eredményeikért. Elismerő oklevelet kapott Maximné Milter Anna a dél-