Századok – 1999

Közlemények - Kovács László: Volt-e a honfoglaló magyaroknak kauricsiga-pénzük? I/63

VOLT-E A HONFOGLALÓ MAGYAROKNAK KAURICSIGAPÉNZÜK? 73 mellett, Zanzibártól délre fekvő Mafia-szigetekről, valamint a Fülöp-szigetekről szerezték be.4

2 „Kevés X. századi magyar leletről mutatható ki, hogy keleti műhely terméke. Ez még inkább aláhúzza a kauri kagylók szerepét." A csigagyűjtés nem volt műhelymunka,43

az átlyukasztást a gyűjtők s a vásárlók egyaránt végezhették. A második mondat talán arra utalt, hogy a keleti eredet a kauricsigák pénz szerepét húzza alá, de bizonyítéknak ez kevés!44 A kauri kagyló ősidőktől fogva az egyik legelterjedtebb »primitív pénz« volt. Dél-Ázsiától Afrikáig, a Kr. e. évszázadoktól szinte napjainkig is bizonyítottan pénzként használták. Kínában később bronzból is utánozták, és feltételezhetőnek vélték, hogy e bronzutánzatok átmenetet képeznek a fémpénzveréshez. " Az első két mondattal nagyjából egyet lehet érteni, a homályos megfogalmazású harmadikkal viszont nem, s ráadásul ez utóbbi a tárgyalt témával sem kapcsolatos. Mégis, a kínai pénzrendszer történetének felületes áttekintéséből kiderült, hogy ez az állítás sem állja meg a helyét. Ugyanis bizonyos vélemények szerint a Kr. e. 3. vagy 2. évezredben már értékmérőként forogtak Kínában a kauricsigák, és hivatalosan csupán Csin Si Huang-ti császár (Kr. e. 246-210) rendelete tiltotta be a használatukat. A tiltás ideiglenesnek bizonyult, mert Wang Mang (Kr. u. 9-24) régens és a fiatal császár gyámja 2. pénzreformja folyamán rövid időre ismét forgalomba kerültek, de a 14-beli harmadik reformot követően már csak a birodalom peremterületeire szorultak vissza, pl. 13. századi használatukat a délnyugat-kínai Jünan tartományban még Marco Polo (1254-1323) is feljegyezte. Közben már a Kr. e. 8. században megjelentek a sima alapú, hatszögű vagy ovális formájú kő, jade, csont, gyöngykagyló, arany, bronz és aranyozott bronz anyagú kauricsiga-utánzatok, amelyek a hiányzó csigák pótlásaként vettek részt a pénzforgalomban a Kr. e. 3. századig. Jóval korábban, talán a Kr. e. 2. évezred végén léptek fel a bronzból öntött pénzek eszközt utánzó formái: a zenélő lemezke, csengő, lapát, kulcs és kapa alakúak, amelyek névlegesen csupán a Kr. u. 1. században kerültek ki a forgalomból. A közepükön négyszegletes, ritkábban kerek Íjaikkal ellátott, öntött bronz kerek pénzek, amelyek tehát ugyanúgy felfűzhetők voltak, mint a kauricsigák, a Kr. e. 8. századtól ismeretesek, és egészen a Kr. u. 20. század elejéig maradtak használatban.45

Mindebből következik, hogy bronz kauricsiga-utánzatoknak nem volt 42 Maria Schilder 1952, 41. 43

Ibn Battuta leírását egyéb néprajzi megfigyelésekkel kiegészítve a gyűjtés űgy történt, hogy pálmaágakat helyeztek a tengerbe, amelyekre a csigák felmásztak és rátapadtak. A vízből kiszedett, csigákkal teli ágakat a gyűjtők a parton ásott gödrökbe helyezték, s megvárták, amíg az állatok húsa kirohadt a csigaházakból, amelyeket ezután még átlyukasztották, fehérítették: John Carswell 1975-77, 137. Az A. Nassa camelus csiga házából gyártott reassa-pénz készítéséről: Oskar Schneider 1905, 19-21; Julius Lips 1962, 213-214. 44

Az angol nyelvű változatban kissé eltérően fogalmazott: „Among the 10th century Hungarian finds only a few can be proved to be of direct oriental origin and the number of the objects of Byzantine origin are also very low. It also emphasises the role of the cowrie shells. " István Gedai 1998, 461. Miután azonban a kauricsigák beszerzését sajátos kereslet okozta, az egyébként nem kevés keleti vagy bizánci eredetű tárggyal, főként ékszerrel és ruhadísszel való összevetésük érdektelen. Tárgyalásuk helyett ld. Mechthild Schulze-Dörrlamm 1988; Mesterházy Károly 1990, 1991; Kovács László 1992; Károly Mesterházy 1994. megfelelő részletei stb. 45

A lehető legrövidebben áttekintve: Aleksej Andreevic Bykov 1959, 4-14, 28. alapján; vö. Paul Einzig 1949, 253-254, 285; Alison Hingston Quiggin 1949, 224-229, 243-245; Natalija L'vovna Clenova 1972, 53-54.