Századok – 1999
Közlemények - Gáspár Ferenc–Sarusi Kiss Béla: Teleki Pál közjegyzői letétbe helyezett írásai a frankhamisításról 1926 IV/727
744 GÁSPÁR FERENC - SARUSI KISS BÉLA [Vilmos],7 1 nem tudom. De Bethlen azt mondta, ne tegyek semmiféle lépést ezen ügyben. Ezért hallgattam.7 2 (4) Károlyi Imre7 3 ellen nem indítottam rágalmazási pert február közepén és a becsületügyet is elodázni kértem, mert akkor az a nézet volt, hogy semmivel sem kell az ügyeket kavarni és az ellenfeleknek új támadásokra agikat7 4 adni. Ezt tanácsolták Hadik J[ános], Széchenyi Emil7 5 és Csekonics Gyula7 6 is.7 7 Lásd erre E S. 14. old.78 71 Vázsonyi Vilmos a Demokrata Blokk vezére, a parlamenti vizsgálóbizottság kisebbségi véleményének összeállítója. 1926. május 29-én váratlanul meghalt Baden bei Wien-ben, ahová azért utazott, hogy a frankügy feltárásának fáradalmait és az ellene megkísérelt merényletet kipihenje. 72 A sajtóban felmerült olyan nézet, hogy Csernyánszky valójában a kormány embereként került a védők közé. A védők kiválasztása és személye volt az egyik legfontosabb részlete a háttérben folyó egyezkedéseknek. Fentebb már Teleki Pál is beszámolt arról, hogy Bethlen nyomására milyen lépéseket tett Windischgraetz védőügyvédjének a kiválasztására. Az ügy egyik vádlottjának ügyvédje, Lázár Andor önéletírásában erről a következőket írta: „Engem Baross Gábor kért fel, hogy védelmét vállaljam fel. Büntetőjogi kérdésekkel az utóbbi években már nem foglalkoztam. De tekintettel ennek az ügynek nagy nemzetpolitikai jelentőségére, vállaltam a védelmet... Baross védelmének előkészítése, az ezzel járó széleskörű megbeszélések lefolytatása politikai szempontból is rendkívül érdekes munka volt (kiemelés tőlünk). A védelem sikeres eredménye pedig nemcsak Baross Gábor számára biztosított büntetlenséget... egyszersmind a magyar állami közigazgatás tekintélyének megóvására is alkalmas volt.... A többi védők is — voltunk vagy tizenöt-húszan — Budapest legkiválóbb kriminalistái, vállalták a védelmet, hasonló lelkiismeretességgel és hazafias kötelességtudással teljesítették feladatukat." Lázár A. i. m. 148-149. 73 Károlyi Imre gróf, komoly szerepet játszott a politikai és gazdasági életben. Nem volt nemzetgyűlési képviselő, de 1926-tól tagja lett a felsőháznak, elnöke volt a Tisza István Társaskörnek, az Angol-Magyar Banknak és igazgatósági tagja számos más részvénytársaságnak. 74 Okot adni. 75 Széchenyi Emil gróf, felsőházi tag. A Nemzeti Casino elnöke. 76 Csekonics Gyula gróf, a politikai tudományok doktora, vezető szerepet játszott a magyar lóverseny ügyében. 77 Ez a mondat utólagos beszúrás. 78 A post scriptumot — meghagyva eredeti helyén —, a feljegyzés végén közöljük. 1926. február 6-án jelent meg a Pester Llyodban Károlyi Imrének Bethlen István miniszterelnököt élesen támadó levele, amelyben ha név szerint nem is, de felvetődött Teleki Pál közreműködése a frankhamisításban. Bethlen István bűneiként felsorolta, hogy pl. öt évig tartotta hivatalában Nádosy Imrét, már 1925 november közepén a frankügy kirobbanása előtt értesült a „dolog"-ról, pl. Kozma Miklóstól, az MTI vezérigazgatójától; az ismert Bethlen-Perényi levélváltás után nem volt ideje Perényit fogadni, de elment Lillafüredre vadászni; tudnia kellett, hogy a belügyminiszter (Rakovszky Iván) és Nádosy Imre között ugyancsak a frankügy kirobbanása után napokig tartó megbeszélések folytak, hogy miniszterei, köztük az őt helyettesítő Vass József és Pesthy Pál igazságügyminiszter csak január elején értesültek a frankhamisításról, amelyről a miniszterelnöknek már korábban tudomása volt; Bethlen István a német vonal lezárására törekedett és ki akarta zárni a franciákat a nyomozásból, stb. Károlyi Imre azt is írta „ van olyan ember is, akinek lelkiismeret fölött én csodálkozom, hogyan tud nyugodtan aludni, amikor Windischgraetz Lajos és Gerő László hetek óta ülnek a piszkos tömlöcben... Ők ketten, akik nem is ismerték egymást, amíg az illető meg nem ismertette őket egymással, abból a célból, hogy együttműködjenek." Károlyi Imrét 1926. február 26-án kihallgatta a rendőrség, ahol elmondta, hogy a nyugodtan alvó férfi alatt Teleki Pált értette. Károlyi a rendőrségen kijelentette, hogy a birtokában van egy okirat „amelynek a hitelességéről meggyőződtem" de nem volt hajlandó elárulni az okirat szerzőjét és hollétét. Károlyi Imre állításait megerősítette a büntetőtörvényszék 1926 május 18-i tárgyalási napján elhangzott tanúvallomásában, hozzátéve, hogy az említett iratot „a Kormányzónak, Apponyinak és Zichy Jánosnak kellett felolvasnom... Kizárólag a Kormányzónak olvastam fel, Apponyival és Zichy Jánossal kivonatosan ismertettem". Windischgraetz Lajosnak a Gyűjtőfogházban írt naplójában olvasható az 1926 március 22-i bejegyzés: „Magdi és Ulain tanácsára a Károlyi Imrén keresztül Horthyhoz küldött memorandum ma átadatott." Iratok, Ш. 547.
