Századok – 1999
Közlemények - Gáspár Ferenc–Sarusi Kiss Béla: Teleki Pál közjegyzői letétbe helyezett írásai a frankhamisításról 1926 IV/727
742 GÁSPÁR FERENC - SARUSI KISS BÉLA sem mondhattam, hogy ki érdeklődik. Innen Rábának adott válasza: Telekivel is beszéltem, s talán oly hiedelme, hogy én mégis benne voltam. (2) Mindjárt az elején cca. január 3-4-én Prónay Gy[örgy]6 0 és Khuen-[Héderváry] S[ándor]-nak kijelentettem, hogy ha az országnak használhatok, — s haszonnak tekintettem, hogy a legkisebb gyanú se terelődjék Bethlenre, aki kifelé az ország presztízsét képviseli —, én hajlandó volnék vállalni az egész ügy ódiumát, persze nem hazafias aláfestéssel, de mint egyszerű hamisítást. Sejtettem, hogy úgyis belekevernek s rágalmazni fognak. Úgy gondoltam, talán el tudom hitetni bűnösségemet, ha megesküszöm rá. Ezt akkor nem fogadták el. (3) Január végén felkeresett Prónay [György] egy késő délután Bethlen megbízásából, hogy fontos, hogy6 1 megakadályoztassák, hogy Windischgraetz Ulain [Ferenc]-et6 2 vegye ügyvédnek, de kell neki mást ajánlani. Azonnal6 3 menjek a Hercegnőhöz6 4 s ajánljam, hogy vegyék Lengyel Zoltánt. Ezt megtagadtam, de az unszolásnak végül odáig engedtem, hogy elmegyek Dessewfíy Istvánhoz, W[indischgraetz] L[ajos] unokatestvéréhez. Ezt megtettem. A nyomatékosan hangsúlyozott sürgősség folytán, támogatva főleg azon érvvel, hogy Ulain a németeket fogja belekeverni,65 — félretettem minden óvatosságot, és D[essewfy] I[stván]-t azon kérdés tétetett fel, ki hatalmazta fel a Térképészeti Intézetet arra, hogy a pénzhamisítók rendelkezésére bocsássa magát. Azt felelték, Jánky Kocsárd tábornok, a HM főcsoportfőnöke, a hadsereg vezérkari főnöke. Alighogy kiejtették e nevet, a bizottság többsége elhatározta a kérdés és felelet törlését a jegyzőkönyvből." (A kérdés és felelet nem is található meg a bizottság üléseinek jegyzőkönyvében.) Ugyanakkor a jegyzőkönyvből kiderül, hogy a francia Le Matin с. lapban ez a kérdés és felelet megjelent. A miniszteri átirat mellett fekszik Jánky Kocsárd tiszti parancsa, amelyben kijelenti: „...a frankhamisítási ügyről előzetesen nem tudtam semmit sem...s ennek folytán nem is állhatott módomban, hogy erre az ügyre vonatkozóan bárkinek megbízást, felhatalmazást vagy engedélyt adhattam volna..." (Az elnök mindehhez hozzáfűzte: „Jánky neve el sem hangzott.") Egybecseng a fentiekkel Rába Dezsőnek a bizottság 1926. február 18-i ülésén tett azon kijelentése: „Úgy Gerő, mint a herceg, de Nádosy is hangoztatták: ... hogy különösen annak a ténynek nem szabad napvilágra jönnie, miszerint az ügy a térképészeti intézettel áll vonatkozásban, és hogy annak katonai vonatkozásai vannak." Kurtz Sándor, az ÁTI 1924-1926. közötti parancsnoka a bizottság előtt kijelentette: „Önállóan intéztem az Intézet ügyeit minden egyéb ellenőrzés nélkül." Kurtz Sándor kijelentése összefüggött azzal, hogy a bizottság ellenzéki tagjai már korábban is firtatták az ÁTI és a felső honvédelmi vezetés kapcsolatát, elhangzott olyan javaslat is a bizottságban, hogy hallgassák meg Csáky Károly honvédelmi minisztert, stb. Teleki Pál Gerő Lászlót — azzal szemben, mint ahogy később ebben az iratban említi — nemcsak cserkészként ismerte. Telekinek hivatalosan nem volt köze az ÁTI-hoz, Gerő Lászlóval korábban munkatársak voltak a Magyar Földrajzi Intézetben, amely Intézet RT-jének Teleki 1908 után igazgatósági elnöke is volt, és amelynek munkatársai a világháború után nagy számban távoztak a Haits-féle intézetbe. Fodor Ferenc·. A magyar térképírás. I—III. Bp., 1952-1954. 313-314. és 318. A büntetőtörvényszék ítéletében ezért említik, hogy Teleki nem az ÁTI-nak, hanem egy magán térképészeti intézetnek (nem nevezi néven a Magyar Földrajzi Intézetet) a vezetője volt. 60 Prónay György miniszterelnökségi államtitkár 1924. június 30-1928. február 26-ig. 61 A „hogy" után „Windischgraetz" áthúzva. 62 Ulain Ferenc ügyvéd, nemzetgyűlési képviselő, a kormánypárt tagja, 1923-ban csatlakozott a Gömbös-féle Fajvédő Párthoz. 63 Az „azonnal" szót Teleki eredeti írásában aláhúzta. 64 Széchenyi Mária grófnő, Windischgraetz herceg felesége. 65 A frankhamisítási ügynek ugyancsak nem teljesen tisztázott része, hogy az egész terv menynyiben volt német eredetű és milyen szerepet játszottak benne német személyek. Ulain Ferenc ügyvéd, nemzetgyűlési képviselő, a Fajvédő Pártnak Gömbös Gyulával együtt egyik alapítója volt. Ulain Ferencet 1923. november 7-én letartóztatták az osztrák-magyar határon, mikor Németországba akart utazni, hogy felvegye a kapcsolatot a német szélsőjobboldal két akkori vezetőjével, Luden-
