Századok – 1999
Tanulmányok - Ádám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása IV/685
720 ÁDÁM MAGDA November 18-án este Budapesten volt a német és az olasz válasz. Ezeket a késő esti órákban összeülő minisztertanács megvitatta. A német válasz, amely valóban nem tartalmazott határozott visszautasítást, a minisztertanács a következőképpen kommentálta: Berlin ugyan nem tanácsolja az akciót, de csak azért, mert félti Magyarországot, minthogy az adott helyzetben nem tud segítséget nyújtani. Világos, hogy a német válasz tudatos félremagyarázásáról van szó. A minisztertanács határozatot hozott az akció azonnali megindítására. A támadást 19-ről 20-ra virradó éjszakára tűzték ki. A kocka el volt vetve. A kormányban és a katonai körökben a minisztertanács határozata ellenére, a támadás előtti percekben erős ingadozás volt tapasztalható. Féltek a németektől. A támadást elhalasztották. Közvetlen oka az volt, hogy a hadseregparancsnokság technikailag lehetetlennek tartotta a csapatok tervezett időben való megindulását. Arra hivatkoztak, hogy a kifáradt katonáknak (az éjjel vonták őket össze a határhoz) pihenőre van szükségük, mielőtt harcba indulnak. A támadást utolsó pillanatban 24 órával elhalasztották. Következménye az lett, hogy a minden részletében gondosan kidolgozott és fait accomplira épült terv felborult. A Felvidéki Magyar Hírlapban nem tudták már leállítani a magyar külügyminiszter által elkészített közlést. November 20-án reggel az újság címlapján nagybetűkkel hirdette, hogy a Ruszin Nemzeti Tanács behívta a magyar csapatokat. Kitört a diplomáciai botrány. November 21-én a német és olasz kormány négy azonos pontból álló éles hangú jegyzéket juttatott el Budapestre.10 8 A jegyzékek hangsúlyozták, hogy nemrég Bécsben Magyarország és Csehszlovákia kérésére végrehajtott döntőbíráskodás keretén belül a német és olasz kormány kijelölte a határokat Magyarország és Kárpátalja között. Magyarország a bécsi döntés aláírásával nyíltan az egész világ előtt véglegesnek ismerte el ezt a határt. A tengely tiltakozó jegyzékei igen nehéz politikai és erkölcsi helyzetbe hozták Magyarországot. A kárpátaljai akció csődje, amely Magyarország pillanatnyi elszigetelődését jelentette, nem csak kül-, hanem komoly belpolitikai válságot okozott. Olyan sajátos helyzet alakult ki, hogy mind a szélső jobboldal, mind a konzervatív liberális szárny elégedetlen volt a kormány politikájával. Az előbbiek felelőssé tették Imrédyéket nyári és őszi ingadozásaikért, azért, hogy nem léptek fegyveres szövetségre Németországgal, hanem a kisantanttal kísérleteztek. Ennek tulajdonították azt, hogy Magyarország nem kapta meg egész Szlovákiát és Kárpátalját, s hogy Németországgal a kapcsolat, amire szerintük az egész külpolitikát alapozniuk kellene, elégtelenül fejlődött. A novemberi vállalkozásuk pedig a két állam közötti viszonyt még jobban beárnyékolta, szinte ellenségessé tette. Ε helyzetből egy kiutat láttak: azonnal minél nagyobb mértékben orientálódni Németország -a hitlerizmus felé. A Nemzeti Egység Pártjának liberális szárnya ugyancsak szembe helyezkedett az Imrédy kormány kül- és belpolitikai törekvéseivel. Ε körök helytelenítették a szélső jobboldalnak tett engedményeket, a teljes csatlakozást a tengelyhatalmakhoz, s Magyarország kilépését a Népszövetségből. Mindkettő az Imrédy kormány külpolitikájának közvetlen célkitűzései közé tartozott. A fenti körök nyílt 108 DIMK. III. köt. 58.; 59. dok. 143-145.Mussolini az akció előtt figyelmeztette a magyar kormányt: amennyiben a német kormány tiltakozni fog a terv ellen az olasz kormány kénytelen lesz ehhez csatlakozni.
