Századok – 1999

Közlemények - Kovács László: Volt-e a honfoglaló magyaroknak kauricsiga-pénzük? I/63

VOLT-E A HONFOGLALÓ MAGYAROKNAK KAURICSIGAPÉNZÜK? 67 vánvalóvá vált, hogy szükség lesz maguknak a csigáknak a begyűjtésére is, hogy szakértővel meghatároztathassam őket. Ezt a munkát Radócz Gyula geológus, csigaszakértő végezte el,2

1

s a régész kollégáim segítőkész támogatásával elért példányok alapján kiderült, hogy az eddig tanulmányozott leletekben öt faj fordul elő (2 ábra 1-5): gyűrűskauri/fííngec? Cowry/Cypraea (Erosaria) annulus (h: 0,8-1.7-2.5-4,0 cm),22

pénzkauri/Money Cowry/Cypraea (Erosaria) moneta (h: 0.9-1.7-2.8-4.4 cm), piszkoskauri/Dtrfy Cowry/Cypraea (Erosaria) spurca (h: 1,2-2.2-3.0-4,0 cm), párduckauri/Panther Cowry/Cypreapantherina (h: 3.7-6.0-8.2-11.8 cm) és a tigriskauri/Tiger Cowry/Cypraea tigris (4.5-7.0-10.8-15.2 cm). Közülük a gyűrűs- és a pénzkauri a Vörös-tengertől, a tigriskauri pedig az Arab-félsziget délkeleti és keleti partjától az Indo-Paciíikus-óceánban a Hawaii-szigetekig, a párduckauri kizárólag a Vörös-tengerben, a piszkoskauri pedig csak a Földközi-tengerben él.23

Miután a leletlisták alapján egyértelművé vált, hogy a különféleképpen átlyukasztott csigaleletek döntő többsége nők és gyermekek (valószínűleg kisleányok) temetkezésében látott napvilágot, át kellett tekintenem használatuk, viseletük lehetséges okát, pontosabban annak eddigi magyarázatkísérleteit. A számomra meglepően gazdag, s itt természetesen idézhetetlen művelődéstörténeti-néprajzi szakirodalomban való tallózás alapján meggyőződhettem arról, hogy időben és térben eltérő módon legalább háromféle magyarázat lehetséges: 1/ eszköz, szerszám, 2/ dísz, ékszer vagy jelentéshordozóként: amulett, talizmán, 3/ pénz minőségben kerülhetett kauricsiga a sírba. Ε lehetőségek közül a Kárpát-medencét illetően az első azonnal, a harmadik pedig kisebb fáradsággal nyert eredmény szerint kiesett. Mindössze a pénz szerep érdemel annyi utalást, hogy ilyen módon kizárólag pénz- vagy gyűrűskaurit csupán a Távol-Kelettől Indiáig, valamint Afrika középső sávjában használtak (3. ábra), pl. Kínában már a Kr. e. 2. évezredben, s sok helyütt egészen a 20. századig.24

A dísz, ékszer szerep említésével csak azokban — a főleg régészeti leletközlő — munkákban elégedtek meg, amelyek szerzői további értelmezést nem végeztek, mert amennyiben erre is kitértek, akkor csaknem teljes egyöntetűséggel az amulett, talizmán viseleti ok mellett foglaltak állást. Az egymásnak sokszor ellentmondó vélemények abban voltak összegezhetők, hogy a jellegzetes alakú kauricsigákat legalább a következő három igény kielégítésére használhatták: 1/ az alsó vagy basalis oldaluk hosszában végigfutó fogazott nyílásuknak a női szeméremtesthez, a vulvához való hasonlósága miatt, vagy közvetlenül a termékenység, a gyermekáldás biztosításával, vagy a különböző betegségek elleni védekezéssel kapcsolatban, vagy közvetve a terméketlenséget, betegséget okozó hatások egyik legveszedelmesebbje, a szemmelverés ellen tartották alkalmasnak őket, 2/ ugyanezen oldal vízszintesen szemlélve a félig zárt emberi szemhez is hasonlított, s analógiás alapon ebből Crna Gora/Montenegro környékéről, esetleg a szomszédos görög vagy albán hegyvidékről érkezhettek, s mintegy 120 évig elszigetelten laktak Magyarországon: Gaál Attila 1979-80, 178-180; vö. Éry Kinga 1979-80, 242-248. 21

Önzetlen és fáradhatatlan segítségét ezúton is megköszönöm. 22

A közölt számok a szélsőséges és az átlagméreteket jelentik Felix Lorenz Jr.-Alex Hubert 1993. megfelelő adatai alapján. 23

Felix Lorenz Jr.-Alex Hubert 1993. megfelelő adatai alapján. 24

Az itt idézhetetlen tömegű szakirodalomból ld. Oskar Schneider 1905, 101-173; J. Wilfrid Jackson 1917, 123-194; F. A. Schilder 1926, 318-322; Paul Einzig 1949, 507 (index); Alison Hingston Quiggin 1949, 340 (index); Maria Schilder 1952, 40-46.