Századok – 1999
Tanulmányok - Tomka Béla: A magyar bankrendszer fejlődésének sajátosságai nemzetközi összehasonlításban 1880–1931 IV/655
A MAGYAR BANKRENDSZER FEJLŐDÉSE ... 1880-1931 667 3. táblázat. Tízezer lakosra jutó hitelintézetek száma Magyarországon, 1869-1910 Év Lakosság (1) Hitelintézetek száma (2) „A" sűrűség (2)/(1)х10000 Bankok száma (3) „В" sűrűség (3)/(l)xl0000 1869 13663691 185 0,14 50 0,04 1880 13883964 432 0,31 107 0,08 1890 15261864 634 0,42 170 0,11 1900 16838255 1011 0,60 331 0,20 1910 18264533 1642 0,90 663** 0,36 * Bankok, takarékpénztárak és földhitelintézetek. 1909-es adat. 1910-ben és azt követően a Statisztikai Hivatal kimutatásaiban a bankok és takarékpénztárak együtt szerepelnek. Forrás: Magyar Statisztikai Közlemények. 35. kötet. i. т.; Magyar Statisztikai Évkönyv megfelelő kötetei. Hasonló módszertani problémákkal találkozunk a másik idézett mutató, az ún. összehasonlító pénzügyi hányados (comparative financial ratio) — a bankok vagyonának a nemzeti jövedelemhez, illetve a bruttó nemzeti termékhez viszonyított aránya — magyarországi alkalmazása során. A magyar bankfejlődésre vonatkozó kevés összehasonlítás egyikének során Katus László úgy véli, hogy „a bankok egyetlen más országban sem játszottak oly nagy szerepet a tőkés gazdaság finanszírozásában, mint az Osztrák-Magyar Monarchiában." Katus e messzemenő megállapítását arra alapozza, hogy Magyarországon „a hitelintézetek által összegyűjtött és újra elosztott tőkék összege 1913-ban a nemzeti jövedelem 170%-ára rúgott. Ilyen magas aránnyal Ausztrián kívül egyetlen korabeli országban sem találkozunk."5 8 Valóban, Cameron (és mások) számításai egyik ország esetében sem eredményeztek ilyen magas összehasonlító pénzügyi hányadost: pl. Belgium 1850-ben 13-14%-ot, s még 1875-ben is csak 40-42%-ot ért el, Franciaország 1870-ben 15,6, Skócia 1845-ben 89,6, Anglia és Wales pedig 1800-ban 27,9, 1825-ben 29,6%-ot.59 Katus azonban összehasonlításánál megfeledkezni látszik arról, hogy az említett külföldi számítások kizárólag a részvénytársasági bankok és esetenként a jegybank vagyonát vették figyelembe, a takarékpénztárakét, hitelszövetkezetekét stb. nem. (Az ebből adódó torzítás lehetséges mértékét Oroszország példája kellőképpen illusztrálja: amennyiben csak a kereskedelmi bankok vagyonával számolunk, akkor Oroszország pénzügyi hányadosa 1914-ben 61, ha pedig az összes pénzintézetével, sikkor 129, vagyis az előző több mint kétszerese.)6 0 Csak a bankok és takarékpénztárak együttes vagyonával számolva keletkezhet az — általa is idézett — igen magas pénzügyi hányados, ami saját számításunk szerint 1913-ban 179,7 volt („A" pénzügyi hányados - 4. táblázat.) 58 Katus: Magyarország gazdasági fejlődése, 1890-1914. i. m. 369. 59 Cameron: Conclusion, i. m. 301. 60 Cameron: Conclusion, i. m. 301.
