Századok – 1999

Közlemények - Kovács László: Volt-e a honfoglaló magyaroknak kauricsiga-pénzük? I/63

64 KOVÁCS LÁSZLÓ korábbi kauricsiga-leleteinek fajmeghatározását illetően sem, vagyis egy tervezett régészeti-művelődéstörténeti értékelésnek természettudományos vizsgálatot is kellett tartalmaznia. proboscis 1. ábra Egy kauricsiga külső anatómiája: légzőcső: csővé formálódott bőrlebeny, amelyen a csiga beszívja a friss vizet, köpeny: a csigaház anyagát kiválasztó, ill. azt részben fedő húsos burkolat, bibircsek: a köpeny húsos kinövései, proboscis: húsos cső a csiga fejvégén, amely táplálkozáskor a reszelőnyelvet vezeti az aljzat felett, reszelőnyelv/radula: fogazott szaruszalag, amellyel a csiga a táplálékát „lereszeli" (Felix Lorenz Jr.-Alex Hubert 1993, 517-524, 13: 23. ábra nyomán) (szifó) Altalános megközelítés Amikor nemrégen egy tudományos ismeretteijesztő folyóiratban Gedai István óvatosan megszellőztette azt a feltevését, hogy a 10. századi magyarok „ismerték a kaurikagylók értékmérő szerepét, függetlenül attól, hogy annak használták-e azokat, vagy sem",9 elegendőnek éreztem egy vállrándítással elintézettnek tekinteni az ügyet. Megváltozott azonban a véleményem akkor, amikor nézetét régészeti folyóiratban is,10 majd később idegen nyelven is közreadta,11 jelezve feltevése tudományos igényét. Tervezett hozzászólásomnak nem csupán az volt az alapja, hogy általában a korszak régészetével foglalkozom, hanem hogy szűkebb megközelítéssel már magam is érintettem a kauricsigák kérdését,12 tágabb horizontú anyaggyűjtéseim révén pedig voltak ismereteim mind a 10., mind a 11. századi Kárpát-medencei régészeti anyag és a benne szereplő külföldi és magyar „értékmérő" érmék kapcsolatáról.13 Amikor azonban a rutinszerű válasz megírásához megkezdtem a nélkülözhetetlennek érzett anyaggyűjtést, a téma önálló életre kelt, s miközben a továbbiakban maga alakította munkám irányait, olyan megfigyelésekhez is jutottam, amelyeket nem lehetett említetlenül Läpugiu de Sus, jud. Hunedoara, ROM), Sámsonháza (Nó) és Várpalota (Ve) lelőhelyű ősmaradványleleteiről: Strausz László 1962, 156-157: Nr. 539-542, 156: 176. á., LXXV t: 10-11, 14-24. 9 Gedai István 1996, 57. 10 Gedai István 1994-95, 156. 11 István Gedai 1988, 461^62. 12 Kovács László 1988, 126, 152: 5. jegyzet; ua. 1991/92, 62: 106. jegyzet; ua. 1994, 116. 13 VÖ. László Kovács 1989; valamint az 1000-1141 közötti időszak érmés sírleleteiről való gyűjtésemről: ua. 1993-94.