Századok – 1999

Tanulmányok - Tomka Béla: A magyar bankrendszer fejlődésének sajátosságai nemzetközi összehasonlításban 1880–1931 IV/655

A MAGYAR BANKRENDSZER FEJLŐDÉSE ... 1880-1931 665 azonban egy viszonylag kicsiny, jól behatárolható vállalati kör volt. Az egyik legnagyobb hazai bank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank által az összes iparba áramoltatott tőke — rövidlejáratú hitelek és hosszúlejáratú befektetések együttesen — az 1900-as évtized közepén csupán vagyonának 3-4%-át érte el, de — az évtized második felének gyorsabb növekedésével — a világháború előtti évekre is csak a vagyon nem egészen 10%-át közelítette meg.4

6

Vagyis a magyarországi bankok — ha eltekintünk egy rövid időszaktól 1867 és 1873 között — nem csupán viszonylag későn kezdtek ipari beruházási üzletekbe, hanem ezek még periódusunk végén, a világháború előtt is viszonylag alacsony szintűek maradtak a letéti üzletekkel szemben. Az ipari kapcsolatokban nem figyelhető meg az osztrák és főleg a német nagybankokra jellemző erőteljes iparági specializáció sem.4

7

Kivétel a Magyar Általános Hitelbank volt, amely a cukoriparban jelentős pozíciókat szerzett.4

8 Ez egyben azt is jelentette, hogy a bankok a magyarországi iparosításban nem töltöttek be olyan jelentős szerepet mint amilyet Alexander Gerschenkron és mások tulajdonítottak nekik Közép-Európa más országaiban, így Németországban és Ausztriában.4

9

A magyarországi bankok beruházási tevékenysége még akkor sem játszott olyan szerepet mint német és osztrák társaiké, ha figyelembe vesszük azt a magyarországi sajátosságot, hogy a bankok az ipariakhoz legalábbis hasonló, de inkább azokat meghaladó mértékben foglalkoztak más, elsősorban közlekedési vállalatok finanszírozásával még a világháborút közvetlenül megelőző időszakban is.5

0 2. A magyar bankrendszer fejlődésének kvantitatív mutatói Az üzletpolitikai jellemzők mellett — de azoktól nem függetlenül — természetesen más fontos sajátosságai is voltak a magyar bankrendszernek. Ezek megismerése céljából először röviden a magyar bankrendszer néhány kvantitatív jellemzőjét tekintjük át, annál is inkább, mivel ez az aspektus nagy figyelmet kapott a nemzetközi összehasonlításokban, különösen a banksűrűség és az ún. összehasonlító pénzügyi hányados mutatója révén.5

1

Azért is érdekes számunkra ez a két mutató, mert a magyarországi bankokat illetően mindkettőt igen magasnak tekintik. Egyrészt már a kortársak is a magyarországi bankrendszer hipertrófiájáról, túlfejlettségéről írtak a pénzintézetek nagy száma miatt, másrészt pedig a hazai szakirodalom különlegesen magasnak találta a magyarországi pénzügyi hányadost.5

2

Véleményünk szerint azonban ezek a megállapítások nem mindenben állják meg a helyüket. 46

Tomka: Bankuralom, bankérdekeltség, bankellenőrzés i. m. 47 März: Österreichische Industrie- und Bankpolitik i. m. 333.; März-Socher: Währung und Banken in Cisleithanien. i. m. 358. 48 Hazai Gyáripar. 1910. dec. 31.; Pogány Ágnes: Bankers and Families. The Case of the Hungarian Sugar Industry. Ms. „Banking-Industry Symposium." Uppsala, 1989. 3. 49 Alexander Gerschenkron: Economic Backwardness in Historical Perspective. Cambridge, Mass. 1962. (Magyarul: A gazdasági elmaradottság - történelmi távlatból. Bp., 1984.) 50

Tomka Béla: Érdekeltség és érdektelenség. A bank-ipar viszony a századforduló Magyarországán, 1892-1913. Debrecen, 1999. 113. 51 Rondo Cameron: Conclusion. In: Uő (Ed.): Banking in the Early Stages i. m. 290-321. 52

Katus László: Magyarország gazdasági fejlődése, 1890-1914. In: Magyarország története. 6/2. kötet. Bp., 1979. 913-1038. 369.