Századok – 1999

Tanulmányok - Tomka Béla: A magyar bankrendszer fejlődésének sajátosságai nemzetközi összehasonlításban 1880–1931 IV/655

656 ТОМКА BÉLA magyar bankfejlődés tárgyalása ugyancsak hiányzik az összehasonlítást — vagy azt is — célul választó nemzetközi banktörténeti munkákból.5 A következőkben kísérletet teszünk a magyar bankrendszer összehasonlító vizsgálatára. Minden jelentős banktörténeti aspektust átfogó összehasonlításra ezúttal sincs lehetőség, már csak a magyarországi banktörténeti kutatások helyenként továbbra is fennálló igen nagy hiányai miatt sem. így néhány különösen fontosnak tartott — s az alábbiakban részletezett — terület vizsgálatára koncentrálunk. Reményeink szerint azonban a nemzetközi perspektíva ennek ellenére megvilágítja a magyarországi bankfejlődés fontos sajátosságait, illetve ezek kialakulásának egyes tényezőit, valamint lehetőséget ad néhány, a magyar bankrendszerre vonatkozó téves megállapítás pontosítására is. Emellett az összehasonlítás árnyalhatja általában az univerzális bankrendszerekről és a bankszektornak a későn jövők iparosodásában elfoglalt helyéről kialakult képet is. A magyar bankfejlődés fő viszonyítási pontjaiként a német és az osztrák bankfejlődés szolgálnak helyenként azonban a magyar eset jellemzőinek jobb megvilágítására más nemzetgazdaságok példáira is utalunk. A német és osztrák bankrendszer azért érdemel különös figyelmet, mert — mint látni fogjuk — ezek a magyarhoz több szempontból hasonlóan univerzális jellegűek voltak. Ezenkívül a szakirodalom mindkét országban — bár nem viták nélkül — jellemzően pozitív szerepet tulajdonít az iparosodás folyamatában a bankoknak. Különösen érvényes ez a német bankrendszerre a 19. század második felében, mely gyakran a növekedést támogató bankstruktúra iskolapéldájaként jelenik meg a gazdaságtörténeti irodalomban - szemben például a brit megfelelőjével.6

Ausztria és Magyarország ezenkívül 1918-ig ugyanazon birodalomhoz tartozott, ezért tanulságos lehet, hogy e hasonló politikai-pénzügyi-gazdasági adottságok közepette miként fejlődött bankrendszerük egymáshoz viszonyítva. A vizsgált időszak 1880-tól 1931-ig terjed - évszámokhoz általában nehezen köthető gazdaságtörténeti folyamatokról lévén szó, a kutatás korszakhatárai természetesen csak hozzávetőlegesek. Az 1880-as évekre jött létre a modern bankrendszer Magyarországon, mely a — tanulmányunkban belső korszakhatárként szolgáló — világháborúig lényegében azonos elvek szerint működött, de ez a struktúra még azután is, egészen az 1930-as évekig meghatározó maradt. A háború alatt és után mindazáltal már jelentősen megváltoztak a bankrendszer funkcionálásának feltételei, így ez a szakasz a hasonlóságok mellett már számottevően különbözött is az előzőtől. Az 1880-1931 közötti perióduson belül a tanulmányban az első világháború előtti mintegy három évtizedre, a magyar bankrendszer történetének legvirágzóbb szakaszára koncentrálunk, mert a kérdéssel foglalkozó gazdaságtörténeti munkák hagyományosan különösen ebben az időszakban tulajdonítanak nagy szerepet a mic History, 13 (1984):2., 137-202.; Néhány összehasonlító megállapítás ugyancsak található a következő munkában: Katus László·. Magyarország gazdasági fejlődése, 1890-1914. In: Magyarország története. 7/1. kötet. Bp., 1978. 265-401. 5 Ausztria-Magyarország illetve megfelelője (Donaumonarchie stb.) ugyan többször szerepel címszóként, azonban ez esetben is a Habsburg Birodalom nyugati felének bankrendszeréről esik szó. Lásd pl.: Europäische Bankengeschichte. Hrsg. von Hans Pohl. Frankfurt am Main, 1993. 316-332. 6 Tilly·. Banking Institutions i. m.; William Ρ Kennedy-Rachel Britton: Portfolioverhalten und wirtschaftliche Entwicklung im späten 19. Jahrhundert. In: Richard ff. Tilly (Hg.): Beiträge zur quantitativen vergleichenden Unternehmensgeschichte. Stuttgart, 1985. 45-89.