Századok – 1999
Tanulmányok - Kristó Gyula: I. Károly király főúri elitje (1301–1309) I/41
I. KÁROLY KIRÁLY FŐÚRI ELITJE (1301-1309) 61 hullatását becsületessége folytán megóvta attól, hogy a feledés homálya borítsa, és a hálátlanság bűne foltot ejtsen rajtuk; mindig kitartóan hű maradt hozzánk és míg mások, akiket érdemeiken tűi is felemeltünk, fellázadtak ellenünk, egyedül Péter mester viselte türelmesen mindazt, ami — bár hozzájárulásunkkal, de szívünk keserűségével — oly méltánytalanul érte".14 8 Mindezek ellenére remélem, hogy az adott lehetőségek között és az ismert korlátok ellenére is sikerült képet adnom Károly király első évtizede (1301-1309) hatalmi elitjéről, továbbá apró réseken bepillantani abba, hogy ki miért lett részese a hatalom közvetlen gyakorlásának, illetve ritka pillanatokban még arra sem borult átláthatatlan homály, hogy mi idézte elő az elitből való kiesést. Mivel Károly uralkodásának első évtizede a magyar középkor politikatörténeti értelemben legkuszább, legváltozatosabb időszakainak egyike, mindazok a tendenciák és motivációk, amelyek később évtizedekben csak elnyújt ott an és elmosódó körvonalakkal jelentkeznek, ekkor mintegy felgyorsítva-felnagyítva és éles kontúrokkal mutatkoznak meg. Az áttekintett kilenc esztendő hatalmi elitjének formálódása a magyar középkor évszázadai hasonló alakulásainak egy cseppje. Gyula Kristó L'ÉLITE DE LA HAUTE ARISROCRATIE DE CHARLES Ier (1301-1309) (Résumé) Le but de l'étude présente est d'esquisser l'évolution de l'élite de pouivoir de Charles Ier (Charles Robert), roi de Hongrie par 9 sources de la période de 1301-1309 (une indication de chronique et huit chartes). L'étude de la question est justifiée par le fait que les séries de dignités des chartes royales n'éclaircissent pas la composition de la cour de ces années. Charles n'arriva pas, au début de sa règne, à consolider son autorité qui se manifeste entre autres par les changements fréquents et remarquables de la composition de l'élite de la haute aristocratie. Une autre difficulté est objectée par le fait que certains de la haute aristocratie se servent arbitrairement de plusieurs dignités fondamentales pour se désigner (palatin [nádor], vojevode de Transylvanie), par conséquent les séries de dignités aident peu souvent à trouver la solution. Les neuf sources analysées referent 44 personnes. Analysées l'une après l'autre, l'étude essaie de reconstituer l'héritage familial apporté de tel ou tel aristocrate (à quel niveau sont arrivés les aieux), ainsi que les circonstences qui leur permirent de s'intégrer à l'élite du pouvoir. Un autre point de vue de l'analyse est de considérer quand et comment ils s'adhérèrent au camp du roi Charles, s'ils persévérèrent leur fidélité au roi ou bien s'élevèrent contre lui. L'étude présente analysa aussi si les membres de l'élite du pouvoir pouvait - et en quoi - profiter du prestige politique de leurs pères lors de leurs carrières. Enfin l'étude présente fait des remarques générales sur les manières de la prise et de T'exercice du pouvoir au moyen ge. THE ARISTOCRATIC ELITE OF KING CHARLES I, 1301—1309 by Kristó Gyula (Summary) The article analyzes nine sources from the years between 1301 and 1309 (one chronicle and eight diplomas) to outline the development of the elite in power during the reign of the Hungarian King Charles I or Charles Robert. The question is topical because the composition of the king's court 148 Kun László emlékezete. Szerk. Kristó Gyula. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 5. Szeged 1994. 65-66.
