Századok – 1999
Közlemények - Mányai Csaba–Szelke László: Fejezetek a Gresham-palota történetéből III/593
612 MÁNYAI CSABA-SZELKE LÁSZLÓ két híresebb Molnár Ferenc Liliom fi című darabjában Liliom és Madách Az ember tragédiájának Luciferje10 8 . Csortosék lakásában később egy másik ismert színész, Turay Ida (1907-1997) lakott férjével Békeffy Istvánnal, a színmű-, operettlibrettó- és forgatókönyvíróval, a már korábban említett Békeffy László unokafivérével. Jellegzetes, vontatott hanghordozása, groteszk mozgása és mimikája mind a pesti humor egyik jeles képviselőjévé tették. Filmszerepei is ismertnek számítottak. 1957-ben férjével együtt külföldre távozott és visszavonult a színpadtól10 9 . Ezután is sokat látogattak haza. A házaspár állandó vendége volt Jenei István író, akivel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy Békeffy István egyes írásainak ő a szerzője.11 0 Turay Ida 1974-ben tért haza, s 1997-ben a Gresham-palota lakójaként hunyt el111 . Egy másik ismert, az Egri István (1908-1980) — Náray Teri (1916-1995) színészházaspárnak11 2 még ma is ott találhatjuk a névtábláját a palota egyik lakásának ajtaján. Pontosabban annak a lakásnak a bejáratán, amelyben hajdan Bambergerék laktak, mivel a korábban ott lakó Turay Ida elcserélte velük azt egy másik IV emeleti lakásért.11 3 A világháború nagyon megviselte az épületet, s rendbehozatala — az életveszélyes sérülések kivételével — mind a mai napig várat magára. Az ostrom alatt találatot kapott a lépcsőház, s a Lánchíd felrobbantásakor leszakadt a Mérleg utcai páváskapu. A tüzelőhiány miatt pedig az amúgy sem finomkodó orosz katonák még bútorokat is égettek. Az átjáró fölötti üvegkupola bemocskolódott ablakai közül sok a törött és az acélszerkezet sem tartja már jól magát. A homlokzat vakolata is sok helyütt mállik. A rossz állapot persze az idő múlásának és az elhanyagoltságnak is köszönhető. A háború után a lakók többsége kicserélődött, s a hatalmas magánlakásokat leválasztva kisebbeket alakítottak ki. Sajnos a leválasztás során sokszor nem vették figyelembe az épület jellegét, s így a válaszfalak néhol két ablakszárny között 108 Csortos 1903-ban végzett a Színművészeti Akadémián Újházy Ede tanítványaként. Elete során több, mint kétszázötven szerepben mutatta meg kivételes színészi képességeit. Játszott majd minden vidéki és budapesti színházban. Tehetségére és munkabírására jellemző, hogy volt olyan év, amikor tizenkét főszerepet is elvállalt. Szerepei változatosan színesek és végletesen sokfélék voltak, a tragikustól a legalpáribb bohózatokig. Egy-egy tetszetős feladatért hajlandó volt még szerződészszegésre is. V ö.: Magyar Színházművészeti Lexikon Bp. 1994. 109 A Színművészeti Akadémiát 1925-ben végezte el, s később szinte valamennyi fővárosi színházban fellépett. Első szerződését a Belvárosi Színháztól kapta, de sokat játszott a Magyar és az Andrássy úti színházakban is. Népszerűségét annak köszönhette, hogy naiva szerepeit sajátos, az egyszerűség álarca mögé rejtett öngúnnyal gazdagította. V ö.: Magyar Színházművészeti Lexikon Bp. 1994. 110 Az alábbi feltételezéseket a család egy jó ismerősének, a Sport Szálloda akkori recepciósának, Torday Kálmánnak szíves szóbeli közlése alapján említjük. (1998. nov. 2.) 111 Az ő kezdeményezésére indították a lakók a 90-es évek első felében azt a pert, amely szerepet játszott a palota privatizációjának elodázásában. Balázs Jánosné szíves szóbeli közlése alapján, 1998. júl. 15. 112 Egri a Színművészeti Akadémiát 1930-ban végezte el, több pesti színház társulatának is tagja volt. Kisebb-nagyobb karakterszerepek alakítójaként ismerték, de igazán rendezői munkássága volt a jelentős (néhány ezek közül: Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Tersánszky: Kakuk Marci) Felesége legtöbbet a Vígszínházban, majd később a József Attila Színházban játszott, és elsősorbem epizódszerepeket alakított. V ö.: Magyar Színházművészeti Lexikon Bp. 1994. 113 Balázs Jánosné gondnok szíves szóbeli közlése alapján. (1998. nov. 18.)
