Századok – 1999
Közlemények - Mányai Csaba–Szelke László: Fejezetek a Gresham-palota történetéből III/593
FEJEZETEK A GRESHAM-PALOTA TÖRTÉNETÉBŐL 609 Mivel azonban a Gresham eredetileg egy baráti társaság volt, amelyhez természetszerűleg különféle felfogású művészek sodródtak, a csoport egészét meghatározó igazán egységes stílus nem alakulhatott ki. A fentebb körvonalazott elveket is egyéniségüknek megfelelően, eltérő következetességgel képviselték. Időszakos „együttélés" volt ez csupán, amelyet valójában a „valami elleniség" fogott össze, de egymástól jelentősen különböző politikai meggyőződéseik más más irányba terelték életútjaikat. Jól mutatja mindezt, hogy a művészeti életben szervezetszerűen, tehát intézményesített formában is szereplő csoportosulások közül Bernáth, Pátzay és Szőnyi inkább a Szinyei Társasághoz közeledett, míg Egry, Márffy, Czóbel és Barcsay a KUT-hoz9 0 . Még jellemzőbb az 1945 utáni magatartásuk, amennyiben ez utóbbi négy már inkább az „ellenfelet" megtestesítő Európai Iskolához9 1 tartoztak, míg például Derkovits, Berény vagy Pátzay épp ez időtől váltak művészetpolitikai tényezőkké. Mindazonáltal a Gresham-kör működése a két háború közti magyar művészet legjelentősebb irányvonalát képviselte9 2 . A 30-as évek második felében, 1936. október 24-én nyílt meg a régi Pódium helyén és az annak hagyományait feleleveníteni szándékozó, Békeffy László nevével fémjelzett Pódium írók Kabaréja. Békeffy László szakértelme, társadalmi érzékenysége és politikai éleslátása valóban fel is támasztotta az igazi kabarét, sőt az egyre feszültebbé váló politikai viszonyok között szokatlanul bátor hangú fórumot teremtett a fővárosi közönség számára9 3 . Eveken át estéről estére zsúfolásig megtelt a színház, a tenyérnyi asztaloknál a magyar politikai, gazdasági és művészeti élet kiválóságai mellett ott szorongtak a francia és az angol követség tagjai és vendégei is9 4 . Békeffy méltán híres és sikeres konferanszait e cenzúrával terhes időszakban nem a bátor szókimondás, hanem a lehetőségekhez mérten a finom csipkelődések és a jelentőségteljes mozdulatok, fintorok, szójátékok vagy elhallgatások jellemezték9 5 . A kabaré leghíresebb előadása a több, mint négyszáz-90 A Szinyei Társaság 1920 és 1949 között működött, tagjai a nagybányai iskolából kinőtt művészek egy csoportja. Ez a Társaság jelentette meg a Magyar Művészet című folyóiratot, s a két világháború közt Réti István, majd Bernáth Aurél vezetésével kiemelkedő művészetszervező szerepe volt. A KUT (Képzőművészek Uj Társasága) 1924 és 1949 között működő művészcsoport, tulajdonképpen a Nyolcak örököse. A Társaság folyóirata a KUT 1926-1927-ben jelent meg, s jelentős kiállításszervező tevékenységet folytatott. Volt azonban olyan szerveződés is, melyben a különböző ,,irányvonalak" képviselői egymás mellett szerepeltek. Ebből is kitűnik, hogy a szakmai-művészeti, s nem a politikai szempontok voltak a meghatározóak. így a Gresham-körből sokan (Berény, Bernáth, Szőnyi, Márffy, Egry, stb.) egy másik magyar viszonylatban jelentős művészeti egyesületben is törzstagnak számítottak, nevesen az 1894-ben alapított Nemzeti Szalon Művészeti Egyesületnek, melynek elnöke a 20. század első felében gróf Andrássy Gyula volt, s amely kiállítások megszervezésével foglalkozott. Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület törzstagjai kiállításának katalógusa. 1941. ápr. 26.-máj. 11. V ö. Művészeti Kislexikon Bp. 1963. 91 Az Európai Iskola 1945 és 1949 között működő kiállításrendező és kiadványokat publikáló művészeti szerveződés volt. Többnyire a különféle avantgarde törekvések képviselőit tömörítette. Alapítói: Gegesi Kiss Pál, Mezei Árpád, Pán Imre és Kállai Ernő. U.o. 92 A Gresham és köre. uo. 5-9., Genthon István: Bernáth Aurél. Bp., 1964. 5-6., Végvári Lajos: A Gresham-csoport. In: Művészet 1976/12. 3-5., Németh Lajos: A Gresham - múlt és jelen. In: Művészet 1976/12. 6-9., Takács József: A Gresham-kör és az európai művészet. In: Művészet 1976/12. 30-32. 93 A társulatnak tagja volt például a később fényes karriert befutó Kiss Manyi is. Alpár Ágnes i.m. 597. 94 Lévai Jenő: A margitkörúti vészbírák. Bp., 1945. 40. 95 Kellér Dezső i.m. 150., Lévai Jenő i.m. 41.
