Századok – 1999

Tanulmányok - Kristó Gyula: I. Károly király főúri elitje (1301–1309) I/41

I. KÁROLY KIRÁLY FŐÚRI ELITJE (1301-1309) 55 Ε fiúk közül utóbb János viselt hivatalt, Szécsényi Tamás erdélyi vajda és szolnoki ispán familiárisaként 1335-ben a szolnoki alispánságot.100 Pozsegai Gilét kevéssel élhette túl 1308-at (amikor Károly hatalmi elitjében fordul elő), fiáról, Miklósról 1314-ben azt olvashatjuk, hogy Magyarországra jövetele óta szolgálta Károly királyt.101 Ismerve azt, hogy a délvidéki urak többsége 1300-1301 óta felsorakozott Károly oldalán, hihető információ ez. Alátámasztást nyer azon tényben is, hogy e Miklós 1320-tól kezdve néhány évig a somogyi ispáni tisztet viselte.10 2 A középnemesség itt szereplő három képviselője az ország három tájegységét, két nagy területét képviselte, Dózsa az Északkelet-Alföldet, Jakab az ahhoz közeli Ungot, Gilét pedig az éppen ellentétes irányban fekvő Dráva-Száva-közt. Ez arra mutat, hogy Károlynak immár a szilárd bázisának számító Délvidéktől távoli északkeleti országrészben is tekintélyes közép­nemesi támasza volt. Bekerülésük oda, továbbá főleg Dózsa szédületes karrierje mu­tatja, hogy a származásnál fontosabbnak ítélte Károly a mellette való feltétlen kiállást (főleg pedig az oligarchák elleni fegyveres harcokban szerzett hadi érdemeket). Ha a tartományurakhoz hasonlóan őket sem (még pontosabban: egyiküket nem) hagyta érintetlenül a lázadás szele, szilárdan kitartottak az uralkodó mellett. A másik 1308. évi lista (immár a Gentilis pápai követ közreműködése eredmé­nyeképpen november végén Pest mellett összeült általános zsinat) több új elemet mutat a korábbi névsorokhoz képest. A legfontosabb ezek sorában, hogy a Kőszegi család tagjai, Héder Henrik és Héder Miklós (Gergely fia) ugrottak az élre. Ok eddigelé nem szerepeltek Károly hatalmi elitjében, hiszen éveken át makacsul szembeálltak az Anjou-trónkövetelővel, majd -királlyal. Henrikról tudjuk, hogy 1301-1303 között László király híve volt,10 3 1306-ban pedig Ottó királyé.10 4 Átállása körülményeiről maga jegyezte meg 1309-ben, hogy Gentilis jelenlétében ismerte el Károlyt király­nak,10 5 azaz ezzel a pápai követ ebben játszott szerepét emelte ki. Az ország legha­talmasabb urairól, oligarcháiról van szó,10 6 nem véletlen, ha a király oldalán való — akár időleges — felsorakozásukat az első helyekkel honorálta az uralkodó. Párhuza­mosan ezzel, ugyancsak 1308 novemberében (csak két héttel korábban Henrikéknél), Csák Máté tért Károly hűségére (persze, ugyancsak ideiglenes jelleggel), az ebben oroszlánrészt vállaló Gentilis úgy nyilatkozott: „őt elsővé, zászlótartóvá, igazgatóvá és előharcossá tettük".10 7 A játékszabályok azt követelték meg, hogy az értékes vadak „befogásáért" a vadász magas árat fizessen. Ezt tudta Károly király, s így Henrik 1309. évi halála után fiai — ha éppen a király pártján álltak — lovászmesterséget, ispánságokat viseltek, Gergely fia Miklósnak pedig a tárnokmesterség és ugyancsak megyésispáni tisztek jártak ki.108 A két Kőszegi után a 3-7. helyeket olyan előkelők foglalták el, akik már korábbi időtől fogva az uralkodó elitje tagjainak számítottak 100 Engel Pál: a 20. jegyzetben i. m. 200. 101 Anjou-okit. III. 691. szám. 102 Engel Pál: a 20. jegyzetben i. m. 175. 103 Anjou-okit. I. 93., 508. szám. 104 Uo. II. 4., 70. szám. 105 Uo. II. 662. szám. 108 Kristó Gyula: A Kőszegiek kiskirálysága. Vasi Szemle 29 (1975) 251-268.; Pál Engel: Die Güssinger im Kampf gegen die ungarische Krone. In: Die Herren Güns-Güssing. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland. 79. Eisenstadt, 1989. 85-103. 107 A 14. jegyzetben i. m. 87. 108 Engel Pál: a 20. jegyzetben i. m. 40., 114., 36., 178., 234.

Next

/
Thumbnails
Contents