Századok – 1999
Tanulmányok - Kristó Gyula: I. Károly király főúri elitje (1301–1309) I/41
I. KÁROLY KIRÁLY FŐÚRI ELITJE (1301-1309) 55 Ε fiúk közül utóbb János viselt hivatalt, Szécsényi Tamás erdélyi vajda és szolnoki ispán familiárisaként 1335-ben a szolnoki alispánságot.100 Pozsegai Gilét kevéssel élhette túl 1308-at (amikor Károly hatalmi elitjében fordul elő), fiáról, Miklósról 1314-ben azt olvashatjuk, hogy Magyarországra jövetele óta szolgálta Károly királyt.101 Ismerve azt, hogy a délvidéki urak többsége 1300-1301 óta felsorakozott Károly oldalán, hihető információ ez. Alátámasztást nyer azon tényben is, hogy e Miklós 1320-tól kezdve néhány évig a somogyi ispáni tisztet viselte.10 2 A középnemesség itt szereplő három képviselője az ország három tájegységét, két nagy területét képviselte, Dózsa az Északkelet-Alföldet, Jakab az ahhoz közeli Ungot, Gilét pedig az éppen ellentétes irányban fekvő Dráva-Száva-közt. Ez arra mutat, hogy Károlynak immár a szilárd bázisának számító Délvidéktől távoli északkeleti országrészben is tekintélyes középnemesi támasza volt. Bekerülésük oda, továbbá főleg Dózsa szédületes karrierje mutatja, hogy a származásnál fontosabbnak ítélte Károly a mellette való feltétlen kiállást (főleg pedig az oligarchák elleni fegyveres harcokban szerzett hadi érdemeket). Ha a tartományurakhoz hasonlóan őket sem (még pontosabban: egyiküket nem) hagyta érintetlenül a lázadás szele, szilárdan kitartottak az uralkodó mellett. A másik 1308. évi lista (immár a Gentilis pápai követ közreműködése eredményeképpen november végén Pest mellett összeült általános zsinat) több új elemet mutat a korábbi névsorokhoz képest. A legfontosabb ezek sorában, hogy a Kőszegi család tagjai, Héder Henrik és Héder Miklós (Gergely fia) ugrottak az élre. Ok eddigelé nem szerepeltek Károly hatalmi elitjében, hiszen éveken át makacsul szembeálltak az Anjou-trónkövetelővel, majd -királlyal. Henrikról tudjuk, hogy 1301-1303 között László király híve volt,10 3 1306-ban pedig Ottó királyé.10 4 Átállása körülményeiről maga jegyezte meg 1309-ben, hogy Gentilis jelenlétében ismerte el Károlyt királynak,10 5 azaz ezzel a pápai követ ebben játszott szerepét emelte ki. Az ország leghatalmasabb urairól, oligarcháiról van szó,10 6 nem véletlen, ha a király oldalán való — akár időleges — felsorakozásukat az első helyekkel honorálta az uralkodó. Párhuzamosan ezzel, ugyancsak 1308 novemberében (csak két héttel korábban Henrikéknél), Csák Máté tért Károly hűségére (persze, ugyancsak ideiglenes jelleggel), az ebben oroszlánrészt vállaló Gentilis úgy nyilatkozott: „őt elsővé, zászlótartóvá, igazgatóvá és előharcossá tettük".10 7 A játékszabályok azt követelték meg, hogy az értékes vadak „befogásáért" a vadász magas árat fizessen. Ezt tudta Károly király, s így Henrik 1309. évi halála után fiai — ha éppen a király pártján álltak — lovászmesterséget, ispánságokat viseltek, Gergely fia Miklósnak pedig a tárnokmesterség és ugyancsak megyésispáni tisztek jártak ki.108 A két Kőszegi után a 3-7. helyeket olyan előkelők foglalták el, akik már korábbi időtől fogva az uralkodó elitje tagjainak számítottak 100 Engel Pál: a 20. jegyzetben i. m. 200. 101 Anjou-okit. III. 691. szám. 102 Engel Pál: a 20. jegyzetben i. m. 175. 103 Anjou-okit. I. 93., 508. szám. 104 Uo. II. 4., 70. szám. 105 Uo. II. 662. szám. 108 Kristó Gyula: A Kőszegiek kiskirálysága. Vasi Szemle 29 (1975) 251-268.; Pál Engel: Die Güssinger im Kampf gegen die ungarische Krone. In: Die Herren Güns-Güssing. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland. 79. Eisenstadt, 1989. 85-103. 107 A 14. jegyzetben i. m. 87. 108 Engel Pál: a 20. jegyzetben i. m. 40., 114., 36., 178., 234.
