Századok – 1999

Közlemények - Lukács Lajos: E. J. Monson főkonzul működése a Lónyay-kormány időszakában III/561

A PESTI ANGOL KONZULÁTUS MEGALAKULÁSA 1872-BEN 571 tel magyarázható az a konfliktus is, mely a magyar kormány és a törvényhatósá­gok között 1872 nyarán kialakult. Miután Belgrádból hivatalos meghívás érkezett Pestre, hogy a város képviseltesse magát Milán herceg nagykorúvá válását követő ünnepségeken - Pest városa a meghívást elfogadta.3 4 Ezzel szemben a Lónyay­kormány rosszallását fejezte ki és egyenesen megtiltotta, hogy a városi küldött­ségek részt vegyenek a külföldi ünnepségeken. Mindennek kellemetlen hatása nem maradt el Belgrádban és növelte az osztrák-magyar és szerb feszültségeket. A cári diplomácia természetesen ennek következményeit igyekezett a maga szá­mára kamatoztatni.3 5 Ez a feszültség kiütközött Andrássy gróf 1872 kora őszi külpolitikai expozéjában is, amikor behatóan elemezte Szerbia és Ausztria-Ma­gyarország nem éppen kedvezően alakuló viszonyát.3 6 Gorcsakov orosz külügyminiszter igen körültekintő, óvatos, de ugyanakkor határozott lépései arra mutattak, hogy ámbár az orosz befolyás növelésére töre­kedett Szerbiában és a Monarchia szláv lakosai körében, de arra felettébb ügyelt, hogy feleslegesen ne irritálja a nemrég egyesített Németországot és a szövetséges társául szegődött Ausztria-Magyarországot. Monson szükségesnek látta informál­ni Londont mindazokról a mozzanatokról, melyek a három császár - vagyis a cár, a német és az osztrák-magyar uralkodók neveivel fémjelzett szövetséghez vezet­tek. Az 1872 nyár végi berlini három-császár találkozó kapcsán Andrássy gróf közös külügyminiszter diplomáciai ügyességét ecsetelve küldött bécsi és pesti je­lentések megnyugtatólag hatottak az angol kormányra, igazolva látva, hogy a Monarchia Anglia iránti barátsága — a más irányú diplomáciai tevékenységei ellenére — változatlan, ugyanakkor Bécsben ügyelnek arra is, hogy ne sértsék meg Oroszország érzékenységét. így diplomáciai gesztusként értékelhetőnek mi­nősült az a lépés is, amikor 1872 augusztusában Vladimir és Alexis orosz főher­cegeket két magyar ezred tulajdonosaivá nyilvánították.37 A berlini háromcsá­szár-találkozó — ahová Ferenc József Pestről érkezett gróf Andrássy Gyula kísé­retében — az angol kormányt nem túlságosan nyugtalanította, ámbár a legapróbb részletekig igényt tartott a jólértesültségre. A Monarchia külügyminiszterének 1872 szeptemberében a delegációk előtt elhangzott nyilatkozata megerősítette az angol kormányt azon hitében, hogy a három császár barátságát deklaráló szövet­ség semmit sem változtat az európai külpolitikai erőviszonyokon. Ez sok tekin­tetben az 1871. évi francia forradalmi események ellenhatásának is volt tekint­hető, ami ellen Angliának aligha lehetett kifogása.3 8 Amikor pedig arról érkezett hír, hogy Perzsiába osztrák-magyar missziót fognak küldeni, az angol külügyi hi-34 Uo. 35 Monson Granvillenek, Pest, 1872. aug. 14. (PRO. Foreign Office. Gen. Corr. E0.7. 802-450/27). 36 Monson Granvillenek, Pest, 1872. okt. 9. (Uo. 802-585/50); Vö. Wertheimer·. Andrássy. I. ra. II. 89. és köv.; 116. és köv.; R. Charmatz: Geschichte der auswärtigen Politik Osterreiches im 19. Jahrhundert. I-II. Leipzig-Berlin. 1918. II. 49. és köv. 37 Monson Granvillenek, Pest, 1872. aug. 13. (PRO. Foreign Office. Gen. Corr. E0.7. 802-447/24). 38 Monson Granvillenek, Pest, 1872. szept. 26.(Uo. 802-564/44); Vö. Wertheimer: Andrássy. I. m. Π. 93. és köv.; T. Sosnosky: Die Balkanpolitik Österreich-Ungarns seit 1866. I-II. Stuttgart, 1913-14. I. 68. és köv.

Next

/
Thumbnails
Contents