Századok – 1999
Közlemények - Lukács Lajos: E. J. Monson főkonzul működése a Lónyay-kormány időszakában III/561
566 LUKÁCS LAJOS hogy a magyar fővárosban működő konzulok politikai tekintetben fedhetetlenek legyenek, mentesek tűlzó radikális nézetektől, mérsékelt konzervatív irányt képviseljenek. Ez utóbbi igény szempontjából Monson ellen a magyar kormány kifogást nem emelt, de azt viszont nehezményezte, hogy gróf Andrássy Gyula külügyminiszter 1872. január 27-én egyszerű átirattal közölte Monson főkonzuli kinevezésének uralkodói megerősítését. Ezt követően a magyar minisztertanács 1872. február 8-án olyan értelmű határozatot hozott, hogy az angol konzulátus pesti felállítását ugyan örömmel üdvözli, de a jövőre nézve ragaszkodni kíván a kinevezések előzetes jóváhagyásához.1 2 Miután Monson 1872. március 20-án a bécsi angol követségen átvette a bizalmas levelezéséhez szükséges titkos kódot, tovább utazott Pestre, ahová március 22-én érkezett. Ugyanezen nap már Londonba küldi a konzulátus hivatalos pecsétjének lenyomatát: " British Consulate General for Hungary - Pesth ".13 Amikor Monson líj hivatalába lépett, 38 éves és már komoly diplomáciai tapasztalatokkal rendelkezik. Pestre érkezését gróf Lónyay Menyhért miniszterelnök fokozott érdeklődéssel kísérte és 1872. március 27-én már találkozott is az angol megbízottal és hosszasan elbeszélgettek az angol-magyar kapcsolatok lehetőségeiről. " Őexcellenciája nagy szívélyességgel fogadott — közli Granville külügyi államtitkárral Monson — és ismételten közölte, hogy Őfelsége kormányának közleménye a pesti főkonzulátus létesítéséről nagy elégedettséget váltott ki mind a magyar kormány mind a közvélemény részéről." Lónyay kiemelte Nagy Britannia és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak jelentőségét és annak a reményének adott kifejezést, hogy az angol konzul pesti jelenléte további lehetőségeket ígér. Kellő részletességgel szólt a magyar miniszterelnök az ország belső helyzetéről, az általános politikai állapotokról. Miután 1871. november 14-én gróf Andrássy Gyulától — aki a közös külügyminiszteri székbe lépett — átvette a magyar minisztérium vezetését, mindent igyekezett elkövetni a kormányzó Deák-párt erejének fokozására és erre kitűnő alkalomnak látszottak a közeli országgyűlési választások. Új választási törvényt terjesztett be, mely azonban az ellenzék erélyes ellenállásával találkozott és ezért egyre inkább kilátástalannak tűnt, hogy a kormánypárt előnyére érvényesíthető törvényi változtatások, még az országgyűlés berekesztése előtt nyélbe üthetők lennének. Végezetül Monson ígéretet kapott arra nézve, hogy működését a magyar kormány a legnagyobb mértékben támogatni fogja és rendelkezésére bocsátják az általa igényelt szükséges információkat.14 Monson módját ejtette annak, hogy a parlamenti ellenállásról, az ország helyzetéről gróf Andrássy Gyula külügyminiszterrel is értekezzen, amire már 12 Itt jelezhetjük, hogy a magyar kormány nem minden esetben tanúsított ilyen alkalmazkodást, még a kellő formák betartása esetén sem. így 1872 júliusában megtagadta a hozzájárulást Guyot de Montpayroux pesti francia főkonzul kinevezéséhez, a nevezett túlzó demokrata gondolkodása miatt és csak hetekkel később adta be a derekát Lónyay miniszterelnök. Nem sokkal később a francia kormány — további komplikációkat elkerülve — új főkonzult nevezett ki. Monson Granvillenek, Pest, 1872. szept. 20. (PRO. Foreign Office. Gen. Corr. E0.7. 802-557/37); okt. 23. (Uo. 802-630/56); Vö. Horváth Jenő: Magyar diplomácia 1815-1918. Budapest, 1928. 90-93. 13 Monson Granvillenek, Vienna, 1872. márc. 20.(PRO. Foreign Office. Gen. Corr. FO.7. 803-167/3); Pest, 1872. márc. 22. (Uo. 803/4). 14 Monson Granvillenek, Pest, 1872. márc. 27. (PRO. Foreign Office. Gen. Corr. F0.7. 802-185/1).
