Századok – 1999
Közlemények - Miru György: A reformpolitika esélyei a kiegyezést követő években III/543
A REFORMPOLITIKA ESÉLYEI A KIEGYEZÉS UTÁN 557 A civil társadalom alapját képező jogbiztonsághoz a társadalmi jogegyenlőség stabilizálása mellett az államélet törvények alá rendelésére, az alkotmányosság szerepének bővítésére is szükség volt. A jogállamiság erősítését, a 67-es alkotmányosság továbbfejlesztését Schvarcz és liberális arisztokrata társai azért tartották fontosnak, mert észrevették, hogy a politikai intézményekben keletkezett joghézagok akadályozzák azok társadalomorientált működését. Javasolták a hadsereg felesketését az alkotmányra, hogy ne lehessen bevetni a magyar parlamentarizmus ellen. Szabályozni akarták az uralkodó jogosítványait is, elsősorban a vétójog, a nagykorúság, a régensség és az országgyűlés összehívásának kérdését, azért, hogy a törvényhozás működése biztosított legyen a király kiskorúsága és betegsége idején is.5 8 Schvarcz rendezni akarta az országgyűlés két házának viszonyát, bár a maga részéről az egy kamarás rendszer híve volt, de egy olyan felsőházat, amely a pártküzdelmeket fékezi és kasztszerű képződmény helyett az ország kitűnőségeit egyesíti, elfogadott volna.5 9 Az országos szintű önkormányzat életbe léptetésére ki akarta terjeszteni a választójogot azokra, akik írni és olvasni tudnak, ami a közművelődési program megvalósulásával az általános választójog felé tett lépést is jelentette. A választási rendszer torzulásait és törvénytelenségeit egy sor intézkedéssel kívánta megszüntetni, a választókerületek arányosabb beosztásával, a községenkénti titkos szavazás bevezetésével, a képviselői összeférhetetlenség szabályozásával és a visszaélések szigorú büntetésével. A választási bíráskodást el akarta vonni a képviselőháztól, mert ott a mandátumok igazolása a pártok közti alkuk tárgyává vált.6 0 A Reformpárt javasolta az országgyűlési ciklus öt évre emelését, a képviselők számának csökkentését és a törvényjavaslatok szakszerűbb előkészítésére egy államtanács felállítását, amely viszont nem csorbíthatta volna a képviselők kezdeményezési jogát.6 1 Schvarcz indítványozta a miniszteri felelősség korszerűsítését, s minden hivatali állást szakképesítéshez akart kötni, betöltésüket pedig országos nyűt pályázat útján tervezte. Szorgalmazta a minisztériumok jobb beosztását, s javasolta az önálló földművelésügyi és a közegészségügyi minisztérium felállítását. Meg akarta reformálni az állami számvevőszék intézményét, hogy az valóban megfelelhessen ellenőrző szerepének. Elutasította a virilizmus intézményét, mivel a megyék és városok önkormányzatát műveltségi képesítvényekre akarta fektetni, a községek esetében pedig mérlegelni kívánta, hogy alkalmasak-e az önkormányzati feladatok ellátására. A községek és városok autonómiáját szerette volna bővíteni. Szükségesnek látta a közigazgatási eljárás pontos szabályozását, a közigazgatás által okozott magánjogi sérelmek jogorvoslatát pedig független bíróságokra ruházta volna.62 A program egy gyors, pontos és olcsó igazságszolgáltatás kialakítását mind a közerkölcsiség, mind a közgazdaság állapotainak javítása szempontjából hangsúlyozta, s ennek feltételeit korszerű törvénykönyvek, polgári, kereskedelmi és büntető kódexek elkészítésében, az eljárásnak a szóbeliség, nyilvánosság és közvetlenség elvein nyugvó reformjában és a bírói függetlenség erősítésében jelölte meg. A közjegyzői intézmény korszerűsítése mellett szigorú ügyvédi rendtartást, a rendőrség szervezetének fej-58 Uo. 10. Schvarcz Gyula (Pest, 1871) XIV-XV 59 Schvarcz Gyula (Pest, 1871) XIX. Schvarcz Gyula programja 10. 60 Schvarcz Gyula (Pest, 1871) XV-XVIII. Schvarcz Gyula programja 10. 61 Korunk 1872. 150. sz. Schvarcz Gyula (Pest, 1871) XIX-XX. 62 Schvarcz Gyula (Pest, 1871) XXII-XXXII. Schvarcz Gyula programja 9., 10-12.
