Századok – 1999
Közlemények - Szabó Csilla: A politikai elit függetlenségi ellenzékének szervezeti formálódása Magyarországon; az 1860-as években: a 48-as Párt megalakulása II/519
530 SZABÓ CSILLA tartozik".5 9 S bár egyes képviselők kortesbeszéde előre jelezte a jövőben követendő politikai irányvonalat, a megválasztás aktusa csupán két általános kritériumot támasztott: a „kipróbált hazafiúi jellemet"60 és a jogfolytonosság képviseletét, „melynek győzelméért a 61-ki országgyűlés az akkori kormány merev tagadásával szemben híjába küzdött".6 1 A pártalakulás elmaradása több okra vezethető vissza. Egyrészt a szervezeti keretet biztosító megyei és városi törvényhatóságok nem kaptak működési engedélyt.6 2 Másrészt az udvar politikai lépései, amelyek nyilvánvalóvá tettek valamiféle megegyezési szándékot, kivették az alapot a korábbi felirati-határozati pártosztályozás alól.6 3 Egyébként pedig már az 1865. évi választásokon is érvényesült az a később állandósuló liberális képviseleti elv, amely szerint a választók nem pártokra, hanem egyénekre szavaznak, s a megválasztott honatyák csak a parlamenti ülésszak alatt szerveződnek pártokba.64 A korabeli sajtóban megjelent képviselői kortesbeszédek igazolják a legjobban a pártosodás hiányát. A kifejtett álláspontok és hangoztatott elvek mindegyike 1848-ra alapuló liberális jelszavakra épült, s szóba sem hozta a korábbi feliratihatározati tagozódást. Nüansznyi eltérések szélső politikai elveket (konzervatív vagy radikális) valló egyes jelölteknél fedezhetők fel. így például Szilágyi Virgil és Madarász József beszédében helyet kapott bármiféle kiegyezési törekvés elutasítása, a törvényhozás és kormányzat teljes függetlenségének igénye, ám beszédük egészét vizsgálva megállapítható, hogy azok központi vezérfonala a másoknál is fellelhető liberalizmus volt.65 (A hangsúlyeltolódást mi sem jelzi jobban, mint az, hogy pl. Szilágyi programját az igencsak mérsékelt, kiegyezéses szemléletű Pesti Napló közölte le.) Sőt, a legtöbb volt szélsőbaloldali politikus szavaiban a radikális elv szelíd hangvételű, kissé homályos jelszóvá tompult, mint például Vállyi János beszédében: „A közös ügyeket, vagy helyesebb érdekeket illetőleg legtisztább megoldás a tisztán szövetségbeli".6 6 Mindennek tükrében a pártosodással foglalkozó korabeli írások a szélsőbalt nem mint már létező pártként, hanem mint lehetséges jövőbeni politikai irányzatként említik: „ az előleges képviselő-jelölti programmok ugy is kibeszélik, hogy azon nézet is fog képviselőire találni a padokon, mely szerint épen nincsenek Magyarországnak közös ügyei az örökös tartományokkal".6 7 Az 1865. évi képviselőválasztásokon tehát, elvi nézetkülönbség helyett a jelöltek inkább presztízs okokból ragaszkodtak a mandátu-59 Az országgyűlés s a választások. Pesti Napló, 1865. október 1. 16. évf./225. sz. 60 Milyen pártok lesznek a jövő országgyűlésen? Hon, 1865. október 3. III. évf./226. sz. 61 Pesti Napló, 1865. december 10. 16. évf./283. sz. 62 Salamon Ferenc: Az országgyűlés története 1865-ben. In: Országgyűlési emlékkönyv 1866. Szerk.: Hajnik K. - Farkas A. Pest, 1866. 132-133. 63 Az országgyűlés s a választások. Pesti Napló, 1865. október 1. 16. évf./225. sz. 64 Szabó Dániel 1992. im. 199. 65 Szilágyi Virgil programbeszéde a józsefvárosi választóknak tartott gyűlésen 1865. okt. 8. In: Pesti Napló, 1865. október 12. 16. évf./234. sz. Madarász József programbeszéde a sárkeresztúri választók előtt. In: Hon, 1865. november 16. III. évf./263. sz. 66 Vállyi János programbeszéde a fehérgyarmati választókhoz. In: Hon, 1865. november 15. III. évf./262. sz. 67 Jókai Mór·. Milyen phasisai lesznek a jövő országgyűlésnek? In: Hon, 1865. október 18. ΙΠ. évf./239. sz.
