Századok – 1999
Tanulmányok - Kristó Gyula: I. Károly király főúri elitje (1301–1309) I/41
46 KRISTÓ GYULA (ők a lista 1., 2., 5., 7. és 8. helyén vannak, vagyis a mezőny felső kétharmadában), heten viszont itt bukkannak fel elsőként Károly hívei sorában. A hét közül kettenketten a Rátót és a Borsa nem tagjai, hárman pedig három különböző nemzetségből valók. Roppant csábító lenne azt kijelenteni, hogy ők heten kivétel nélkül László király pártját elhagyva sorakoztak fel Károly oldalán. Közülük egyedül Rátót Kakasról tudjuk oklevelesen bizonyítani, hogy 1301-1303 között László király híve volt. II. Vencel cseh király, László apja már 1301 augusztusában birtokkal honorálta Kakas mester neki és fiának tett szolgálatait, aki Lászlónak lovászmestere lett, s mint ilyent hű báróként említi László 1303. évi oklevele.30 Sajnos, Kakas unokatestvére, Loránd esetében a László-pártiságot nem tudjuk kétségtelenül igazolni. Abból, hogy Loránd megjelent 1303-ban Diósgyőrött Ákos István külországi hercegnővel tartott lakodalmán,3 1 még nem következtethetünk teljes egyértelműséggel arra, hogy László híve lett volna,3 2 hiszen jelen volt ott Aba Amadé nádor is, akit aligha alap nélkül tekinthetünk már ekkor Károly egyik fő támaszának. Nem kell tehát feltétlenül arra gondolnunk, hogy itt kizárólag László-párti főurak ünnepeltek, bár természetesen a gyanú nem megalapozatlan. (Amadé nem szerepel azon az 1302. évi listán, amely a Budát László ellenében ostromló Károly-párti főurak nevét tartalmazza, de ez nemcsak azzal lehet kapcsolatos, hogy Amadé ekkor még László híve volt, hanem távolmaradását éppen más irányú elfoglaltsága is magyarázhatja.) Mindenesetre a diósgyőri menyegzőről tudósító oklevél alapján csak annyi tekinthető bizonyosnak, hogy az oklevél kiadója, Ákos István nádor és ott szereplő fiai ekkor Lászlót tekintették királyuknak, de ezt a korszak más forrásai ettől függetlenül is megerősítik. Kérdés, szabad-e 1303-ban egy lakodalmat olyannak elképzelni, ahol csupa azonos táborba tartozó főember voltjelen. Más szavakkal: „párt"-semleges lehetett-e 1303-ban egy családi (több család tagjai által látogatott) rendezvény? Magam ezt nem tekintem kizártnak, főleg ha számba veszem, hogy pl. Csák Máté hosszasabban ingadozott hol László és Károly, hol Ottó és Károly között,33 vagyis az egyes főemberek „párt"-állása nem volt minden pillanatban és hosszú távon szilárd. Ennél az értelmezésnél (hogy ti. Loránd pusztán diósgyőri megjelenésével „bizonyította" László-pártiságát) alkalmasint szilárdabb fogódzót nyújt az az 1302. évi oklevél, amely szerint Rátót nembeli unokatestvérek (a Vencel-párti Kakas, Loránd, valamint az alább említendő László/Lack és Dezső) együtt léptek fel a somogyvári konvent előtt közösen elkövetett hatalmaskodás ügyében.34 A középkorban egy vérrokon család esetében talán inkább elképzelhető a politikai összetartás (bár éppen a szintén eltérő politikai pályát befutó unokatestvérek, Csák Máté és Csák István példája mutatja, hogy ezt sem szabad feltétlen igazságnak tekinteni), mint egy menyegző résztvevői esetében. Úgyszintén nem mellékes, hogy Rátót László szintén László oldalán állt. Vagyis csupán közvetett adatok szólhatnak amellett, hogy a Rátótok több tagjával együtt Loránd is előbb László király híve volt, és csak 1304-re csatlakozott Károlyhoz. Ha ezt bizonyosságnak nem is tekinthetjük, valószínűségként elfogadhatjuk. Mindenesetre Rátót Loránd és Kakas megjelenésével 30 Uo. I. 67., 356., 508. szám. 31 Uo. I. 358. szám. 32 Vö. Engel Pál: a 20. jegyzetben i. m. 470. 33 Kristó Gyula: a 2. jegyzetben i. m. 98-120. 34 Anjou-okit. I. 329. szám.
