Századok – 1999

Közlemények - Bertényi Iván: Az ún. Kossuth-címer 1848/49-ben II/373

AZ ÚN. KOSSUTH-CÍMER 1848/49-BEN 381 vette ebben a „koronátlanítást" a sajtóban már jóval korábban végrehajtó republikánusokat. 1823-as ügyvédi oklevelének a díszítésében szereplő koronátlan címer nem utal köztársasági érzelmeire. Ha abban az értelemben beszélünk „Kossuth-címer"-ről, hogy „a Kossuth Lajos uralma alatt használatba vett címer" — miként újabban szokás olykor Magyarország rákosista és kádárista címerét is emlegetni —, többféle, „nagy-", „közép" és "kis-Kossuth-címer"-ről is beszélhetünk Nézetem szerint precízebb koronás vagy koronátlan (korona nélküli) nagy-, közép- ill. kiscímert említeni. 1918-19-ben Károlyi Mihály elrendeli a korona nélküli kiscímer használatát („Károlyi-címert"?), de ezt sem nevezik „Kossuth-címer"-nek, hanem „a Magyar Népköztársaság címerének".21

A „Kossuth-címer" elnevezés a II. világháborút követően az 1946-os köztársasági címer körüli tárgyalások, viták során honosodott meg,22

s az 1956-os forradalmi események során vált igazán népszerűvé.23

Ha valami indokolja, hogy a korona nélküli kiscímert „Kossuth-címer" névvel illessük, akkor kizárólag 1956-os dicsőséges szereplése: 1956 felkelői így nevezték. 21

Budapesti Közlöny. 1918. november 28. (273. sz.) 1. 22

Föglein Gizella: A Magyar Köztársaság állami címere (1946-1949) - Levéltári Közlemények LXII./1991/3-7. 23

Horváth Lajos: A magyar állam címere 1956-1957. - Levéltári Szemle XLIII./1993/ 4. szám, 26-32.