Századok – 1999
Közlemények - Bertényi Iván: Az ún. Kossuth-címer 1848/49-ben II/373
Bertényi Iván AZ ÚN. KOSSUTH-CÍMER 1848/49-BEN* Kumorovitz Lajos Bernát emlékének 1989-1990-ben, amikor az volt a kérdés, hogy a pártállam örökébe lépő Magyar Köztársaság milyen felségjelvényt válasszon, heves viták dúlták a koronás és a korona nélküli kiscímer (amint az utóbbit újabban gyakran nevezik, a Kossuth-címer) körül. Mindkét címer támogatói igyekeztek történeti érveket is felvonultatni, igyekeztek megfejteni az általuk választott címer szimbolikáját. Most, a napi politika nyomásától mentesen, az 1848-as magyar forradalom és az 1848-49-es szabadságharc 150. évfordulóján vizsgáljunk meg mi is néhány, a másfél évszázad előtt történtekhez kapcsolódó címertani kérdést. Kumorovitz Lajos Bernát, államcímerünk történetének nemrég elhunyt kiváló kutatója1 és Spira György, 1848-49 történetének neves szakértője2 egyaránt úgy értelmezték az 1848: XXI. törvénycikkben „az ország címere ősi jogaiba viszszaállíttatik" megfogalmazást, hogy itt — bár nincs részletezve, hiszen a kortársak számára egyértelmű volt — kétségtelenül a hasított pajzsú, jobboldalán vörössel és ezüsttel hétszer vágott mezejű (Spiránál elírásból „az Árpádok négyvágásos pajzsa" megfogalmazás szerepel), a bal oldalán vörös mezőben zöld hármashalomnak arany koronás középső részén ezüst kettőskeresztes mezőt ábrázoló (szent)koronás kiscímerről van szó. Ezen érdemben az sem változtat, hogy Kumorovitz ugyanott bemutatja az 1848-ban használatba vett további magyar (közép- és nagy) címereket, hiszen ezeknek ugyancsak része és (elhelyezése révén a legfontosabb helyre kerülvén heraldikailag) a legfontosabb eleme volt az anyaország területét szimbolizáló kiscímer. Bár nem tartozik szorosan vett témánkhoz, a továbbiak helyes értelmezhetősége érdekében mégis meg kell említenünk, hogy a koronás magyar nagy címer az 1848-as törvények szentesítésére használt állampecséten már szerepel, s a koronás magyar kiscímer körül kizárólag a magyar Szent Korona társországainak és melléktartományainak (Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Bosznia, Szerbia, Kúnország, Bulgária és Erdély) címereit ábrázolja, tehát a kor felfogása szerint tisztán magyar. Nem szerepel rajta az 1848 előtti állampecsét osztrák sasa, a történeti jogon az Osztrák Császársághoz tartozó melléktartományok - és Fiume * A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum által „1848-1849 a történelmi segédtudományi kutatások tükrében" címmel 1998. szeptember 9-én rendezett konferencián elhangzott előadás. 1 Kumorovitz Bernát: Nemzeti jelvényeink 1848/1849-ben. - a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye, LXI-LXIV (1947-1950) (A továbbiakban: Kumorovitz: 1947-1950) 9. 2 Spira György: PiZ úgynevezett Kossuth-címerről. - Levéltári Közlemények LXV (1994) (A továbbiakban: Spira 1994) 90.
