Századok – 1999
Közlemények - Molnár András: „Zalának elszállt lelke…” Csertán Sándor kormánybiztos jelentései és levelei 1849. május 26–július 29. II/329
CSERTÁN SÁNDOR KORMÁNYBIZTOS JELENTÉSEI 1849-BŐL 341 mezőségen nemzetőrökből és újoncokból alakított mintegy 12.000 ember van öszszevonva, mely a határszéli rablóknak erősítésül szolgál. Végre tulajdon népünk a megye több helyein féktelenül kitört, és az urak birtokait elfoglalta. Pénztáraink teljesen üresek, és adó csak gyéren fizettetik. Ily helyzetben védelmi rendszert felállítani nehéz. A népet tömegestől felkelteni nem lehet, nem csak azért, mert lázangásban van, de azért is, mert megyénk hosszú fekvése miatt az idei kenyérszűkében több napokra maga költségén fel nem állhat. A nemzetőrség csak fizetés mellett mozdul ki határából, mit üres pénztárunkból nékik nem adhatunk, ennélfogva ezideig nem támaszkodhattam másra, mint néhány jobb emberek erélyességére, kiket önkénytes felállásra hívtam fel, és ezek hősiségének köszönhetem, hogy ámbár az ellenség bel[j]ebb nyomulni több ízben kísérletet tett, és több helyeket, különösen Egerszeg városát, azért, mert a nemzeti lobogót feltűzte, sarc füzetésre már négy ízben felszólította, mégis ezideig sem Egerszegre, sem Kanizsára betörni nem merészlett. Többnyire a megye védelme iránt következőleg rendelkeztem: a) Felszólítottam 6000 hadsereggel Székesfehérvárott táborozó Kmety György ezredes urat3 4 segedelem nyújtásra, sőt személyesen is megkerestem, de azon oknál fogva, mivel felsőbb rendelet nélkül állását el nem hagyhatja, mindezideig segedelmet tőle nem nyertem. b) A megyei bizottmány által 600 főnyi szabadcsapat felállítását elhatároztattam, ezek tartására a hátralévő hadi- és háziadó lenne szolgálandó.3 5 Ezen csapat nemcsak védelemre, de mintegy 30 mértfoldre terjedő megyei határszélen szükséges őrvonal alakítása tekintetéből is felállítandó lenne. Ezen őrvonalat minden kivitel meggátlására most tulajdon költségeken kiállított nemzetőrök képezik, azonban míg a segedelem nyomban kellenék, a védsereg felállítása hosszabb időt kíván, ennélfogva c) a jelenlegi védelemre 1000 [főnyi] mozgó csapatnak nemzetőrökből egy holnapra leendő kiállítását rendeltem el,36 kiknek parancsnokságát Gaál Miklós tábornok úr3 7 vállalta magára. Ugyanő ígérte meg díjazásukat a nála lévő állományi pénzből, és ez minden erőnk és az ellenséghez közel fekvő népség, mit a fenyegető veszély ellen felállíthatok. Mindezek előladása után bátor vagyok megkérni tisztelt ministerelnök urat, hogy megyénknek hadsereg általi védelméről befolyásával intézkedni méltóztassék, melynek minél előbbi létesítésére következő okok szolgálnak: 34 Kmety György (1813-1865), volt es. kir. főhadnagy, 1848 októberétől honvéd százados, 1849. április 14-től ezredes, és a 7. hadtestből kiváló önálló „Kmety-hadosztály" parancsnoka. 35 Koppány Ferenc Zala megyei főadószedő költségtervezete szerint a 600 fős védsereg felállítása, felszerelése, félévi díjazása és kenyérrel való ellátása legalább 73000 ezüstforintba került. ZML Katonaság tartására vonatkozó iratok 1849. 36 Csertán erről Zala megye állandó bizottmányának 1849. június 6-i ülésén rendelkezett. ZML ÁB jkv. 1849:86-87. 37 Gaál Miklós (1799-1854), zalai származású cs. kir. mérnökkari alezredes, 1849. január l-jétől honvéd tábornok, 1849. június l-jétől pedig országos erődítési főigazgató, a honvéd „várnokkar" főparancsnoka. 1849-es Zala megyei tevékenységéről lásd Szarka Lajos: A tábornok bére. Hévíz, 1997. 102-118.