Századok – 1999

Közlemények - Molnár András: „Zalának elszállt lelke…” Csertán Sándor kormánybiztos jelentései és levelei 1849. május 26–július 29. II/329

334 MOLNÁR ANDRÁS A várbeli csatát Henczi1 4 maga vezérlé, de honvédeink által a csata tüzében meglövetett, és másnap kiadá bűnös lelkét, bevégezvén herostratusi1 5 tettét. A Lánchíd alá 18 mázsa puskapor tétetett, melyet az oláh gránátosok ezre­dese, Auer 16 tulajdon kezével gyújtott el, és magát légbe repítteté, de szilárdsá­gának jelét adva, sértetlen maradt. Mintegy 40 ezerből álló hadseregünk 22-én még Budán volt, merre fog in­díttatni, nem tudom, híre volt, hogy egy része Győrnek, kisebb része pedig a Duna mentében Mohácsnak menend. Debrecenben semmi nevezetes újság. Egy fútárral szólottam Nádudvar táján, ki Árvából jővén beszélte, hogy az orosz sereg mintegy 12-dik májusban Árvába be­ment,1 7 de csakhamar visszavonult, okát sokan az angol részéről tett ellenmondásban keresik, mások állítják, hogy mintegy 100.000 francia állana Sardinia szélein, sőt hogy Milánóból kiveretett volna Radeczky,18 de mindezen hírek bizonytalanok. Számadásaimat Debrecenbe menetelemmel kaposvári levéltárba tettem le, kérem, légyen szíves tudósítani, ha ottan meg van-e? vagy ha elvitetett, hol ta­lálhatnám meg. Teljes tisztelettel vagyon Tisztelt Kormánybiztos Úrnak Kanizsán 26-ik május 1849. Cserfán Sándor Zala megyei kormánybiztos Eredeti tisztázat. MOL H 108. 2. cs. 3. Zalaegerszeg, 1849. május 29. Csertán Sándor átirata Csillagh Lajos alispánhoz Tisztelt Alispán Úr! Ezen ./. alatt ide mellékelt rendeletet1 9 kihirdetés és foganatosítás végett ezennel átküldőm. Bizottmányi ülést 11 órakor tartandom, melyre megyénk lelkes fiai megjelenését biztosan hiszem. 14 Heinrich Hentzi von Arthurm (1785-1849), cs. kir. vezérőrnagy, a budai várőrség parancs­noka. 15 A Pestet bombáival felgyújtó Hentzit Csertán ahhoz az epheszoszi göröghöz, Herosztratosz­hoz hasonlította, aki i. e. 356-ban felgyújtotta Artemisz istennő világszerte csodált templomát, hogy nevét ismertté tegye. 16 Alois von Allnoch cs. kir. ezredes, a várparancsnok helyettese kísérelte meg a Lánchíd felrobbantását, ám a robbanás őt, nem pedig a hidat tépte darabokra. 17 I. Ferenc József 1849. május 12-én kiáltványban jelentette be a cári intervenciót, másnap pedig Spitkovicénél tört be Magyarországra az első orosz különítmény, Grigorij Hrisztoforovics Zassz altábornagy vezetésével. 18 Joseph von Radetzky (1766-1858), cs. kir. táborszernagy 1849. májusának elején elhagyta ugyan Milánót, de nem azért, mert kiverték, hanem mert Velence ostromlóihoz csatlakozott. 19 Csertán levelének melléklete hiányzik, ám a rendelet valószínűleg azonos a vésztörvényszé­kek felállításáról 1849. február 13-án hozott képviselőházi határozattal, amelyet Csertán rögtön kihirdettetett a megye állandó bizottmányának első, 1849. május 29-i ülésén. Vö. ZML ÁB jkv. 1849:2.

Next

/
Thumbnails
Contents