Századok – 1999
Közlemények - Gergely András: Bécs és Pest-Buda 1848 nyári iratváltása a magyar hadügyi önállóság ügyében II/313
BÉCS ÉS PEST-BUDA A MAGYAR HADÜGYRŐL 1848 NYARÁN 319 Azon nézettől vezettetvén, hogy Őfelsége összes hadseregének a továbbiakban éppúgy, mint eddig, a legmag. trón erős támaszának kell lennie, ugyanazon alapelvek alapján kell parancsnokoltatnia és igazgattatnia, mindketten hamar egyetértésre jutottak mindkét oldali hivatalvezetésük vezérelveit illetően. A magy. kir. hadseregrész személyzeti ügyeinek kezelése, természetesen, lényegi tárgya volt fentemlített megbeszélésüknek. Miután tisztázták az eljárásrendet a törzs- és főtisztek előléptetési ügyeiben, a továbbiakban mindketten megegyeztek abban, hogy a betöltésre kerülő vagy változtatásnak alávetett tábornoki tisztségekre vonatkozó előléptetési és alkalmazási indítványok a továbbiakban, aminthogy ezt a hadseregben ezredestől felfelé fennálló rangviszonyok nem is teszik másként lehetővé, egyiküktől, éspedig a bécsi Hadügyminisztériumtól terjesztetnek közvetlenül Őfelsége elé, és a bekövetkező legfelsőbb elhatározások, amennyiben azok a Magyarországon alkalmazott tábornoki kart illetik, a magy. Hadügyminisztériummal közöltetnek. A további ezirányú tárgyalások során2 3 a kir. m. hadügyminiszter, a külügyi államtitkár egy közlése folytán2 4 , ismételten kifejezte a fenti nézetet illető lényegi egyetértését, és csak azon esetekben, ha az előléptetési minősítéseket illetően viták adódnának, követelte, hogy vele az indítvány korábban közöltessék, hogy a nemzet előtt igazolhassa magát.2 5 Latour gróf azonban ezen követeléssel szemben nemhogy fenntartással nem élt, hanem jelezte, hogy a továbbiakban tekintetbe veszik azt a szempontot, hogy az országban lévő állások lehetőség szerint a magyar koronához tartozó egyénekkel26 töltessenek be. Ezen tárgyalás eredményére alapozva Latour gróf meg volt győződve arról, hogy bármiféle indítvány megtétele, amely a csász. kir. tábornoki kart illeti, vagy neki, vagy — amennyiben azok magyarországi alkalmaztatási helyre vonatkoznak — a kir. m. hadügyminiszterrel történendő előzetes megbeszélés után ugyan, de mint eddig, csupán neki (Latour grófnak) mint Őfelsége osztrák hadügyminiszterének fenntartott marad, hogy a tábornoki kar és az összes hadsereg mindenkire érvényes szolgálati viszonyaiban rendkívül aggasztó összeütközések ne következhessenek be. Mindennek ellenére a kir. m. hadügyminiszter, a Latour grófnak kifejtett nézetektől teljesen eltérően, anélkül, hogy korábban az utóbbinak véleményét kikérte volna, Őfelségének javaslatot tett a péterváradi és eszéki erődparancsnok, Pinard altbgy [altábornagy] és Berko vörgy, és a zimonyi parancsnok, Ungerhoffer vörgy. nyugdíjaztatására és azok felváltására Martony vörgy. árkász- és aknászdandár parancsnok, Jovich báró nyug. [nyugállományú] vörgy. és Millenkovich nyug. ezredes által.27 23 Ezekről nincs tudomásunk. - Ebben az előterjesztésben is megfigyelhető, hogy az osztrák kormányszervek magyar külügyminisztériumot (király személye körüli minisztérium) és magyar /ladügyminisztériumot említenek. 24 Pulszky Ferenc külügyi államtitkár, aki május közepén foglalta el hivatalát, rögtön figyelmeztethette Mészárost, hogy felesleges engedményeket tett. 25 A fogalmazás ellentmondásos, hiszen csak a viták felbukkanása után kellett volna Mészárossal konzultálni - nem világos, hogy akkor mely tényezők nem érthettek egyet? A homály két bekezdéssel alább oszlik el: a Magyarországra vonatkozó mindenkori előzetes egyeztetést Latour elfogadta. 26 vagyis magyar állampolgárságú egyénekkel 27 A hat érintett tábornok közül Bona Gábor munkája csak Jovich Istvánt tartja nyilván. (Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Bp. 1983. 360.) Jovich István báró
