Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
MAGYAR HADITERVEK GÖDÖLLŐTŐL KOMÁROMIG ... 295 koncentrálja magát, tartalékát magához vonja, és Weiden időt nyer haditervének elkészítésére, ami most nincs neki". Ezért legjobb lenne a vár bevétele után „gyorsan használni az időt, s mindent elkövetni, hogy mielőtt ő magát koncentrálhatná, az egyik hadsereget, akár azt a Duna bal partján, akár amazt Jellacic alatt, túlnyomó erővel megtámadjuk és megsemmisíteni próbáljuk". Ebben az esetben az erőösszpontosítás mit sem használ, főleg, ha Puchnerral (azaz a Bánságba betört cs. kir. erdélyi hadtesttel) a harc befejeződik. Kossuth tehát ezúttal sem a Bécs elleni támadást, hanem a Duna balparti cs. kir. erők megsemmisítését tűzte ki egyelőre hadicélul.179 Május 10-én arról írt Bemnek, hogy Budát becsülettel már nem lehet be nem venni. „Még mindig Buda alatt vagyunk" - írta neki két nappal később.180 Május 17-én tanácsokat adott Görgeinek a vár bevételével kapcsolatban.18 1 Május 22-én lelkesítő utóirattal tette közzé a Buda bevételéről szóló jelentést, s ugyanezen a napon Szemerével közösen gratulált Görgeinek: „...Ön eddigi hadjáratát az ős Buda várának bevételével koszorúzta meg. Fővárosát a hazának, székhelyét a nemzetgyűlésnek és kormánynak visszaadta. Sőt e diadal által siettette vagy éppen eszközlötte, hogy önálló nemzeti függetlenségünk Európa által elismertessék".182 Egy nappal később, nyilván egyeztetett kormányálláspont eredményeként Batthány Kázmér külügyminiszter a következőket írta Pulszky Ferencnek, a kormány londoni képviselőjének: „Ezen, a nemzetre nézve annyira örvendetes s óhajtva várt esemény a magyar ügyekre nézve minden tekintetben nagy befolyással leend. Ha némely külföldi hatalmak mindeddig vonakodtak is Magyarországnak függetlenségi nyilatkozatát, mint bevégzett tényt tekinteni, míg hazánknak fővárosa az ellenségkezében van, míg attól lehete tartani, hogy mint erejének gyűlhelye oda használtassák, hogy a magyar kormányt és hadsereget újra a Tiszántúlra visszaszorítsa: Budának — az annyira erősített s a végelszántságig védelmezett Budának — bevétele e nehézségeket végképp elenyészteti; - e még inkább fogja a magyar hadsereg a külföldi népek minden kétségeit elenyésztetni, midőn a Duna mellett fekvő fővárosából bocsátandja ki hadjárati tudósításait".183 Lelkes hangvételű levélben gratulált Görgeinek Csány László közlekedésügyi miniszter is: „Buda tehát be van véve; mikor a törököktől visszavettük, egész Európa részt vőn visszavételében, a vársereg körülbelül Hentziéhoz hasonló volt, a várparancsnok egy renegátus schweizi, az ostromló sereg 22 ezeret vesztett -minő különbség!!"18 4 Összegzés Rossz döntés volt-e Buda ostroma? Igaza volt- és van-e azoknak az utólagos bírálóknak, akik űgy vélik, a Bécs elleni támadás eldönthette volna a háború 179 KLÖM XV 238. 180 KLÖM XV 258., 290. 181 KLÖM XV 331. 182 KLÖM XV 375-376. Szemere hasonló lelkesedéssel számolt be a történtekről a képviselőházban. Pap Dénes: A parlament Debrecenben 1849. Lipcse, 1870. II. k. 194-198. 183 HF I. 510-511.; Pulszky Ferenc: Életem és korom. S. a. r. Oltványi Ambrus. Bp., 1958. I. k. 542-543. 184 Csány László II. 314.
