Századok – 1999
Tanulmányok - Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár I/3
SZENT ADORJÁN ÉS ZALA VÁR 25 ereklye a pápa ajándékaként jutott Metódhoz, vele Pannoniába, majd Mosaburgba. A pápa a testvérpártól kapta meg szent elődje, Kelemen pápa földi maradványait. Hogy ez a testvérek első vagy Metód második útja alkalmával történt-e, megállapíthatatlan. Nem lehetetlen, hogy a pápa az ajándékot a saját nevét viselő vértanú ereklyéivel viszonozta annak a férfinak, akit jóindulatával nevezett ki Pannónia érsekévé. Az egyházszervezéshez és a templomépítéshez szükség volt vértanúereklyékre. A pápa ajándéka nemcsak Metódnak, hanem az újraszervezendő egyháznak is szólt. A nagyrabecsülés jeleként lehet értékelni, hogy éppen a saját nevére hallgató vértanú — akár a nikomédiai mártír, akár más, Rómában fellelt, Hadrianus nevű vértanú — ereklyéjét adományozta. Bármennyire is logikusnak látszik azonban a pápai ajándékozás Metódnak, mégiscsak feltételezés marad. A Konstantinnal és Metóddal kapcsolatos források hallgatnak egy ilyen, ünnepélyes ereklyetranszlációról. 2. Ha a CBC megfogalmazás után történt a transzláció, akkor került az ereklye Mosaburgba, egy másik értelmezési lehetőség is fennáll. Ekkor Bóna István következtetése válik fontossá11 9 . 876-884 között Karantánia és Pannónia hercege, Arnulf 888-as trónra emelése után több oklevelét Mosaburgban keltezte. Ezt a Mosaburgot manapság120 a karinthiai helységgel azonosítják12 1 . Bóna I. felvetette, hogy a 890 március 21-én Actum Mosaburc regia cwitate keltezett oklevelet a Kisbalaton-menti településén írták122 . Ha Arnulf tovább építtette Mosaburgot, és palatiummá kívánta szervezni, tevékenységével jól egyeztethető egy transzláció123 . Az utóbbiakhoz talán választ meg megoldást kapunk Cs. Sós Agnes által az élete végén feltárt monumentális templom feldolgozásából. Csak ekkor válaszolható meg az is, hogy az Arnulfinum abbatia megjelölése a zalavári apátság alapításának hatására íródott-e, vagy esetleg Arnulf ereklyetranszlációja után valóban sor került egy — rövid életű — alapításra. Lehetett-e szándékosság a vértanú személyének a kiválasztásában? - nem tudjuk. A 8-9. század folyamán délről északra irányuló ereklyetranszlációkban semmi célzatosság nem ismerhető fel. Általában teljesen ismeretlen mártírok ereklyéit szállították. Van azonban egy körülmény, amely arra figyelmeztet, hogy a vértanú kiválasztása talán nem volt véletlen: ez a Hadrianus nap dátuma, szeptember 8. A nap a karoling Pannónia jeles napja volt. 791-ben Nagy Károly avar hadjárata ezen vagy a következő napon indult Pannoniába12 4 . Noha a hadjáratok alkalmával, különösen győztes csaták esetében figyelemmel voltak a nap szentjére — közismert a Szent 119 Bóna István: Honfoglalás és régészet, Korunk 1996:8, 21-40, különösen 28-29. 120 Pirchegger, Hans: Karantanien und Unterpannonien zur Karolingerzeit, MIÖG 33, 308-309 a 9. századi raosaburgi adatokat mind Zalavárra vonatkoztatta. 121 Vö: Handbuch der bayerischen Geschichte I. München 1981, 2. Aufl. (hrsg. Spindler, Max) 272, 443. 122 Lásd a 119. jegyzetet. 123 Karlmann 876-ban Altöttingben Mária és Fülöp apostol tiszteletére szentelt és a sírhelyéül kijelölt templomnak Maximilian és Felicitas ereklyéket adományozott: Streich: i. m. 1984, 48. Arnulf alapítványai a ranshofeni és rodingi palotakápolnában, mindkettő Pankráciusz tiszteletére, akinek az ereklyéit Arnulf hozta magával Rómából: Streich: i. m. 1984, 48, DDArn 145, u. 172. 124 Az indulásról részletesen értesülünk Nagy Károlynak feleségéhez, Fastradahoz írt leveléből (MGH Epist. IV 528-529, Nr. 20: 791 post Sept. 7.): Itáliából avar földre augusztus 23-án (infra fines ipsorum décima kalendas Septembris) betörő — nyilván elterelő — eredményes hadművelet híre szept. 4. előtt érkezett meg Nagy Károly seregéhez Lorchba. Ezt követően „Nos autem, Domino adiuvante, tribus diebus letania fecimus, id est Nonis Septembris quod fuit Lunis die incipientes, et
