Századok – 1999
Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253
MAGYAR HADITERVEK GÖDÖLLŐTŐL KOMÁROMIG ... 287 Aulich április 27-én délután 1 órakor jelentette, hogy hadteste Pest előtt áll, a Lánchidat egy zászlóalj, a Duna-partot egy huszárosztály tartja megfigyelés alatt. Buda helyőrsége 3 zászlóaljból és nehéztüzérségből állhat. Úgy tűnik, hogy az ellenség mindaddig megszállva tartja Budát, amíg a magyar fősereg Komáromnál a jobbpartra ki nem torkollik (debouchiren). Eleddig nem kapott újabb parancsot a fővezérségtől. Egy kocsis vallomása szerint, aki Schlik tábornokot Gallára vitte, az ellenséges hadsereg Bábolna felé vonult vissza, hogy ott állást foglaljon.13 6 Mesterházy István ezredes, az 1. huszárezred parancsnoka másnap, április 28-án a Komárom előtti táborból jelentette az I. hadtest parancsnokságának, hogy a Kocsra egy szárny huszárral kiküldött Lestyák főhadnagy éppen most jelenti Mocsáról, hogy több Tatáról jött paraszttal beszélt, akik azt mondták, hogy az ellenség a 26-i csata után Tatáról és környékéről Székesfehérvár felé vonult vissza. Lestyák továbbmegy Tatára, hogy ott erről meggyőződjön, utána pedig Kocsra, hogy híreket szerezzen.13 7 Szintén ezen a napon küldte be jelentését Mikovényi Károly őrnagy, esztergomi helyőrségparancsnok arról, hogy a hírek szerint 25-én zavargás volt Budán. A Kossuth által előző ősszel szabadon engedett, s a cs. kir. hatóságok által újra lefogott olasz deportáltak legyűrték az őrséget, s noha később az őrség erőt vett rajtuk, 80 fő így is kiszabadult, a helyi polgárság is segítségükre volt ebben.138 Ez volt az a híranyag, amely április 29-éig a fővezérség tudomására jutott. Röviden összefoglalva: bizonytalan volt, hogy az ellenség milyen irányba vonult vissza; nem lehetett tudni, hogy nem Győrtől Székesfehérváron át a Dunáig foglal-e újabb állást. A Budáról érkező hírek arra mutattak, hogy a várőrség nem készül a vár tartós védelmére; a zavargásról érkezett hír pedig azt jelezte, hogy a várőrség nem túl erős. Túl sok volt a bizonytalansági tényező, és túl kevés a megbízható hír. Ezt a határozatlanságot jelzi az is, amit Ludvigh János kormánybiztos május l-jén írt Kossuthnak: „ A további operációk iránti értekezés végett szükséges lesz a táborbai eljöveteled, mert úgy látszik, az ellenség ugyanazt akarja a Lajtán túl tenni, mint mi a Tiszán túl".13 9 Április 29-én Görgei utasította Aulichot, tegyen előkészületeket Adonynál a Dunán történő átkeléshez úgy, hogy 3-án a Csepel-szigetről megkezdhesse a hídverést a jobb partra, s ezáltal a Székesfehérvárott állomásozó ellenséges csapatokat sakkban tartva, hozzájárulhasson a Budán történő rajtaütés sikeréhez. A hírek szerint a Svábhegyet is tüzérséggel szállták meg, s védelmi állapotba helyezték Azt is mondják, hogy Jellacic erősítésekkel Budára akar vonulni. Görgei ugyanezen a napon a Kmety-hadosztályt is Budára irányította.140 A hadműveleti napló ezután röviden számol be az új hadműveleti célról: „Miután következő hadműveleti célunkként Buda jelöltetett ki, a Kmety-hadosztály is utasíttatott, hogy közvetlenül az Esztergomba érkezés után szállja meg a Dorogra vezető utat, s 136 No. 399. MOL Görgei-ir. 1. cs. d. sz. A jelentés ápr. 29-én érkezett Komáromba. 137 HL 1848-49. 24/459. A jelentés ápr. 29-én érkezett Komáromba. 138 mol Görgei-ir. 1. d. d. sz. 139 Eredeti tisztázat, jelenleg ismeretlen helyen. Iktatva MOL OHB 1849:6595. Közli Idősb Szőgyény Marich László országbíró emlékiratai. Kiadják fiai. Bp., 1917 1918. II. k. 202-204. Kivonatos német fordítása KA AFA Hauptarmee. Detalaikten. 1848/9-13-339b. 140 Másolat. 423. és 427/v. HL Dispositions-Protokoll.
