Századok – 1999

Tanulmányok - Hermann Róbert: Egy „végzetes” döntés születése. Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7–29. II/253

Hermann Robert EGY „VÉGZETES" DÖNTÉS SZÜLETÉSE Magyar haditervek Gödöllőtől Komáromig 1849. április 7-29,

1 1848. december 30-án Perczel Mór vezérőrnagy hadteste súlyos vereséget szenvedett Mórnál Josip Jellacic altábornagy hadtestétől. Ezzel lehetetlenné vált Görgeinek az a szándéka, hogy még a főváros előtt próbálja meg feltartóztatni a támadó es. kir. fősereget. Ebben a helyzetben az országgyűlés, és a végrehajtó hatalmat gyakorló Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) Kossuth Lajosnak, a testület elnökének javaslatára elhatározta, hogy székhelyét átteszi Debrecenbe. „Budát másfél századon túl bírta a török, s azért Magyarország volt, s Magyarország lesz, ha mindjárt az önkény zsoldosai néhány napra bitorolnák is hazánk fővárosa birtokát" - szólt az Országos Honvédelmi Bizottmány kiáltványa a törvényhatóságokhoz.2 A visszatérésre azonban nem néhány napot, hanem több hónapot kellett várni. A magyar ellenállás január végére ugyan megszilárdult a Tisza vonalán, de az első ellentámadási kísérlet február végén Kápolnánál kudarccal végződött. Március folyamán a magyar fősereg fel-alá menetelt a Tisza mögött, s Nagykőrös térségében indított ellentámadási kísérlete is kudarcba fulladt. Április elején azonban a támadás végre sikerrel járt. A magyar fősereg — a kiváló haditervnek és a kiváló csapatoknak köszönhetően — három ütközetben, illetve csatában a főváros közvetlen közelébe szorította vissza a cs. kir. fősereget.3 Kezdetben úgy tűnt, hogy a további hadműveletekben a magyar fősereg segítségre is számíthat. 1849. március 11-én Bem József csapatai elfoglalták Nagyszebeni, az erdélyi cs. kir. csapatok legfontosabb támaszpontját. Március 16-án Bem levélben közölte Kossuthtal, hogy Erdély megtisztítása után felszabaduló csapataival Magyarországra vonul, s segítséget nyújt az ország felszabadításához.4 Kossuth március 22-23-án kelt válaszában arra kérte Bemet, hogy Szeged elérése után a Duna jobb vagy bal partján vonuljon felfelé, s segítse a cs. kir. fősereg elleni hadműveleteket.5 Bem egy újabb levelében megígérte, hogy április 10-én Szegeden lesz. Kossuth ezt nyugtázva, április 1-én, a magyar fősereg ellentámadásának kezdetén kérte Bemet, hogy a Bánság és a Bácska megtisztítása után 1 A szabadságharc haditerveire általában Id. Hermann Róbert: Magyar haditervek és hadászati elképzelések 1848-1849-ben. Valóság, 1998/5. 47-67. ' 2 KLÖM XIV 13. 3 A hadjárat első szakaszának haditervére ld. Kedves Gyula: A gödöllői hadművelet terve. (In:) Horváth László szerk.: A tavaszi hadjárat. (Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga). Hatvany Lajos Múzeum Füzetek 13. Hatvan, 1996. 33-48. 4 MOL OHB 1849:7735. Kossuth ezt közleményben is tudatta. KLÖM XIV 687. 5 KLÖM XIV 695., 697.; Makray Aladár 6-7., 11.