Századok – 1999
Tanulmányok - Urbán Aladár: Agitáció a magyar köztársaságért 1848/49-ben II/221
AGITÁCIÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGÉRT X848/49-BEN 249 diplomáciai megbízott útnakindítását. Ennek a megbízottnak a független magyar köztársaság létét kellett volna ellenőriznie, hogy azt elismerhesse az Egyesült Államok.10 8 Az 1849. évi hazai politikai viszonyok köztársasági jelegének — mint Kosáry Domokos utal rá — Kossuth amerikai útja során kellő hangsúlyt adott. így nem csodálkozhatunk azon, hogy egyes amerikai szakmai kiadványok Kossuthot az 1849. évi magyar köztársaság elnökeként tartják számon.10 9 Miként minősítjük mai szemmel a Függetlenségi Nyilatkozat után kialakult államformát és Kossuth kormányelnöki szerepét? A centenárium alkalmából készült tanulmány szerint „törvényesen ugyan ki nem mondott, de tettleg megvalósult köztársasági államforma" jött létre.11 0 Az 1951-ben publikált alkotmányjogi tankönyv, illetve az 1952-ben megjelent jogtörténeti jegyzet úgy foglalt állást, hogy az 1849. évi államforma „köztársasági jellegű".11 1 Áttekintve a Nyilatkozat születésének körülményeit, a Kossuth elnöki hatásköre kialakításának folyamatát, Beér János és Csizmadia Andor is arra a megállapításra jutottak, hogy jóllehet Kossuth és a kormány tagjai, illetve a képviselők nem foglaltak kifejezetten állást, „a valóságos gyakorlat alapján kétségtelennek kell tekintenünk, hogy a Függetlenségi Nyilatkozatot követően az államvezetés polgári köztársasági jellege valósult meg hazánkban".11 2 Ez az óvatos megfogalmazás az eljárásra, a működésre helyezi a hangsúlyt. Ennek a nézetek a közelmúltban megfogalmazott továbbfejlesztése így hangzik: „Bár törvényben nem deklarálták, a trónfosztással Magyarország köztársasággá vált."11 3 Ez a határozottabb fogalmazás nem látszik figyelembe venni Kossuth április 13-i nyilatkozatát, amely ugyan csak külpolitikai szempontokat említ, de tudnia kellett azt is, hogy a képviselők többsége nem híve a köztársaságnak. Kétségtelen, hogy ami kialakult (Kossuth és a kormány, illetve a kormányzóelnök és az országgyűlés viszonya)11 4 intézményeiben, működésében köztársasági jellegű. Ezt a kettősséget szem előtt tartva részben érthetünk csak egyet azzal a véleménnyel, hogy „az állami szervek működése, hatásköre, egymáshoz való viszonya alapján mondható ki a döntés. A Függetlenségi Nyilatkozat után kialakult államforma vitán felül köztársasági volt.11 5 Ez utóbbi sommás megállapításával azért nem érhetünk egyet, mert Kossuth ismertetett fenntartása nem „a politikai helyzet zavaraival", hanem bel- és külpolitikai megfontolásokkal függött 108 Kossuth-Taylor elnöknek, 1849. máj. 6. KLÖM XV 217. Dudley A. Mann küldetéséről ld. Waldapfel Eszter: A független magyar külpolitika 1848-1849. Bp. 1962. 243-245. 109 Kosáry megjegyzésére ld. A Görgey-kérdés I. 151. Daniel M. Smith. The American Diplomatic Experience. Boston, 1972. 135. írja: „Kossuth and fellow liberals proclaimed an independent Hungarian republic in 1849." Arthur M. Schlesinger, Jr.: The Cycles of American History. Boston, 1986. 90. egyik tanulmányában így említi Kossuthot: „the president of the shortlived Hungarian republic". Ezért volt fontos, hogy Deák István rámutatott: „Hungary was not made a republic on April 14." Ld. Istvan Deak: The Lawful Revolution. Louis Kossuth and the Hungarians, 1848-1849. New York, 1979. 262. Magyar változata: Kossuth Lajos és a magyarok 1848-49-ben. Bp. 1983. 277-278. 110 Varga Zoltán: Az államforma és a kormányforma kérdése a debreceni trónfosztás után. Századok 1949. 188. 111 Eckhardt Ferenc és Degré Alajos munkájáról van szó. Hivatkozik rá Beér János és Csizmadia Andor bevezető tanulmánya: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés, 107. 112 Uo. 113. 113 Mezey Barna: A köztársasági elnök a magyar joghistóriában. In: A köztársasági eszme és mozgalom Magyarországon. 98-99. 114 A kormányforma kialakításának részleteire ld. Varga Zoltán id. tanulmányát, 182-187. 115 Mezey Barna: Respublica 1849-ben. Rubicon 1998/2. 27-29.
