Századok – 1999
Tanulmányok - Urbán Aladár: Agitáció a magyar köztársaságért 1848/49-ben II/221
AGITÁCIÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGÉRT X848/49-BEN 229 gyakorolt hatalmi pozíciójától való visszalépését is bejelentette. „E nép most kezeitekbe teszi e forradalmi hatalmát, s felelősségetekre bízza a nemzet sorsát. Ti egy újjáélesztett, egy hatalmas nemzet előtt fogtok számolni eljárásaitokról."32 Az üdvözlőbeszéd tehát a mozgalmak egy vezető résztvevője útján nyugalmat és a kormány iránti méltánylást ígért. Az ünnepélyes ígéretre és az ünnepélyes fogadtatásra (április 15-én fáklyászenével köszöntötték a minisztériumot) Petőfi április 19-én reagált naplójában, amelyben hitet tett republikánus érzelmei és a republikánus eszmék várható győzelme mellett. Szerinte az ünneplések a monarchia jellemzői, aminek elmúltával az „üres cifraságok" is megszűnnek, miként a virág is lehull, hogy helyet adjon a gyümölcsnek. „A monarchia a virág, a respublika a gyümölcs. Ez így van, és ezért nem kételkedem és diadalmatokban republikánus elveim!" Majd így folytalja: „Republikánus vagyok lelkestül-testestül, az voltak, mióta eszmélek, az leszek végső lehelletemig." Ennek az önvallomásnak magyarázatát az adja, hogy Petőfi ekkor már bizonyosan döntött arról, hogy naplójegyzeteit publikálni fogja. Ezért látta szükségesnek, hogy leendő olvasói — a közvélemény — előtt tisztázza: ez a republikánizmus, amit ő a megváltozott körülmények között is képvisel, elsősorban nem a barrikádépítő törekvéseket, hanem a megvesztegethetetlen (megvásárolhatatlan) republikánus erkölcsöket jelenti. Mint fogalmazta: „Nem széttört korona, hanem megvesztegethetetlen jellem, szilárd becsületesség a republika alapja."3 3 Petőfinek ez az elvi nyilatkozata — naplójának füzetes kiadványként való megjelenése jóvoltából — május l-jén került nyilvánosságra. Ekkorra már a radikálisok határozottan megfogalmazták fenntartásaikat a Batthyány-kormánnyal kapcsolatban.3 4 Ennek egyik oka az volt, hogy a minisztérium nem tudta az országban állomásozó katonaságot engedelmességre kényszeríteni, a másik pedig a népképviseleti országgyűlés összehívásának késlekedése, amelyet pedig a radikálisok a kormány Pestre érkezésének pillanatától sürgettek. Emellett a radikális ifjúság azért is neheztelt — mint erre aMarczius Tizenötödike igen hamar rámutatott -—, hogy a minisztérium soraikból igen keveset alkalmazott a kormányhivatalokban. Május elejére a katonaság feletti rendelkezés került előtérbe, amikor a nyilvánosság arról értesült, hogy a kormány által kikényszerített ellenőrzés eredményeként a budai fegyvertárban 14 ezer lőfegyvert találtak. Mivel ezek létezését március végén Lederer tábornok, a Magyarországon állomásozó katonaság főparancsnoka tagadta, a közvélemény élesen ellene fordult. Mikor a május 2-án Bécsbe utazott Batthyány elérte, hogy a király aláírta a kéziratot, amely az országban állomásozó katonaságot a magyar honvédelmi miniszter parancsnoksága alá helyezte, ez egyben azt a reményt keltette, hogy a népszerűtlen főparancsnok leváltásának megnyílt az útja. Ezért amint a király említett rendelkezésének híre május 9-én megérkezett a fővárosba, a Pillwax ifjúsága másnap, május 10-én este nagyszámú résztvevőt vonzó tüntetést szervezett a budai várban, Lederer lakása előtt. Mivel a tüntetés előkészületei köztudottak voltak (eredetileg egy nappal korábban kívánták megrendezni), a katonaság felkészült a tüntetők fogadására. Mivel Bécsből csak május 12-én továbbították az uralkodó engedelmességre 32 Vasvári Pál válogatott írásai. S. a. r. Fekete Sándor. Bp. 1956. 286-288. 33 Petőfi prózai művei 522-523. 34 Erre a hangulatra ld. Deák Ferenc levelét sógorához. Pest, 1848. ápr. 30. Deák Ferenc beszédei. S. a. r. Kónyi Manó. Bp. 1903. II. 232-233.
