Századok – 1999
Tanulmányok - Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár I/3
SZENT ADORJÁN ÉS ZALA VÁR 19 A mosaburgi ereklye vizsgálatánál ezeket a tényezőket figyelembe kell venni. Mosaburg a salzburgi egyháztartományban és a salzburgi egyházmegye területén feküdt. A keleti őrgrófságokban az egyházilag illetékes érsek (vagy suffrag^neus püspökei) támogatása vagy tevékeny részvétele nélkül ereklyetranszlációra aligha kerülhetett sor. Annak a helynek pedig, ahová ereklyét szállították, az adott pillanatban egyházilag vagy politikailag kiemelt jelentőségűnek kellett lenni, vagy éppen a transzláció jelezte a bekövetkező változást. Rögtön megjegyzem: Mosaburg esetében az er eklyeátvitel elvileg Kocel és Metód ténykedése következtében a salzburgi érsek akarata ellenére is megtörténhetett. Az Agilolfok uralkodása alatt Bajorországba került ereklyék mellett9 8 tudunk olyan transzlációkról, amelyekkel esetleg a Hadrián ereklye is Bajorországba juthatott, noha név szerint nem említik. A következő, Salzburgba irányuló transzlációkról tudunk": 851-ben Liupramm10 0 ,860-ban Adalwin, majd 880 körül Theotmar érsekek101 nevéhez fűződnek. Liupramm 851 márciusában utazott Rómába, talán azért, hogy a néhány évvel korábban leégett dóm és a Szent Péter monostortemplom újjáépítéséhez segítséget kérjen. IV. Leo pápa Hermesz vértanú maradványait adta az érseknek102 . Az ereklye átszállításáról írták a Translatio s. Hermetist103 (851-855 között), amelyben más, névvel meg nem nevezett ereklyékről is szó van10 4 (cum ceteris reliquiis sanc-98 Quirinus (nem a sisciai püspök) Tegernseebe, Arsatius Ilmmünsterbe, Agapithus Kremsmünsterbe, Gordianus és Epimachus Kemptenbe, Tertullinus Schlehdorfba, Castulus Moosburgba (Freising mellett), Iuliana Isenbe, Sulpicius,Servilianus, Quartus és Quintus Ellwagenbe, Alexander Ottobeurenbe, Candidus Innichenbe: Hotzelt, Kl.: i. m. 1935; Tiburcius Straubingba majd a karinthiai Molzbichlbe; vö. még. Prinz, Franz: Stadtrömisch-italische Märtyrerreliquien 1967, 1. 99 Vö: Beissel: i.m: 1976, 85.; szól róla Bogyay: i. m. Zalai Múzeum 4, 1992,170. 100 Dobsch, Heinz: in: Geschichte Salzburgs 1:1, Salzburg 1981, 178; 101 Dobsch: Uo, 192. 102 Qui aliquos dies ibidem commorans, ut ei liceret corpora sanctorum visitare et prius pro suis ac deinde pro populi delictis hostias offerre seu coram deo indulgentiam impetrare pro cuncto sibi grege commisso. Interea cepit dominum apostolicum humili postulare prece ut de corporibus sanctorum aliquam ei partem dare dignaretur, quod ille primo renuens, postea vero divio conpunctus amore perpendens et considerans, quod peticio spradicti venerabilis archiepiscopi recta et iusta esse videbatur inito consilio cum senatu Romano et optimatibus suis, dedit ei ex auctoritate beatissimi Petri principis apostolorum corpusculum sancti et gloriosi martiris Christi Hermetis, cuius festivitas est V kal. septembres cum ceteris reliquiis sanctorum ad totius christianae plebis utilitatem et consolationem. Liupramm hazatért az ereklyével Salzburgba, ubi tunc maxima multitudo collecta est, cum hymnis et laudibus gratias deo dignas referentes... majd az érsek a székesegyházba studuit reportare et quemadmodum dignissimum erat corpora sanctorum recondere ac coniungere summopere satagebat kal. iul., Dümmler 1860 295-6.=MGH SS XV 410; említi Bogyay Tamás, Századok 1989 [1948], 491. 103 BHL 3857.; Dümmler, Ernst: Über die Salzburger Reliquien, Archiv für Kunde österreichischer Geschichts-Quellen 22, 1860, 295-296=MGH SS XV 410 (Georg Waitz), Mazal, Otto: Die Salzburger Dom- und Klosterbibliothek in karolingischer Zeit, Codices manuscripti 3, 1977, 57. Loek, Fr.: Die Conversio Bagoariorum et Carantanorum und der Brief des Erzbischofs Theothmar von Salzburg, MGH Studien und Texte Bd. 15, Hannover 1997, 34. 104 Hermes vértanú 85 l-ben Liupramm érsek által Rómából beszerzett ereklyéi elősegíthetik-e a szent Adóiján ereklye értelmezését? A Hermesszel érkezett többi ereklye kilétéről nem maradt feljegyzés. A 17 Hermes nevű vértanú közül melyik volt a Salzburgba szállított? Elárulja a 852-855 között keletkezett transzlációs feljegyzés (Dümmler, Ernst: Archiv fur Kunde 22, 1860, 296., MGH SS XV:1, 410 (Waitz), vö. még Losek 1997, 34):...dedit ei ex auctoritate beatissimi Petri principis apostolorum corpusculum sancti et gloriosi martiris Christi Hermetis, cuius festivitas est V kal. septembris, azaz Hermes ünnepnapja augusztus 28. A Martyrologium Hieronymianumból tudjuk, hogy az augusztus 28-án ünnepelt Hermes a Róma városi vértanú volt (MH szept. 28, pp. 472-473.),
