Századok – 1999

Történeti irodalom - Győrffy György: Pest-Buda kialakulása (Ism.: Csukovits Enikő) I/195

TÖRTÉNETI IRODALOM 195 A kötet melléklete egy kiváló alapossággal és gondossággal szerkesztett Árpád-kori Erdélytérkép, mely minden bizonnyal a kutatói érdeklődés mellett rövidesen a felsőoktatásban is elismerést vív ki magának. Fentebbi megjegyzéseink felsorolásával a kötet könnyebb használatához kívántunk a magunk módján hozzájárulni, nem gondoljuk, hogy kifogásaink az előttünk fekvő kötet értékét a legcsekélyebb mértékben is csökkentenék. Őszinte tiszteletet és nagyrabecsülést érdemel Jakó professzor a gondos és tartalmában igényes munka megalkotásáért, a sorozat elindításáért, mely valóban megtermékenyítheti a magyarországi és romániai Erdély-kutatást egyaránt, s bizonnyal fel fogja kelteni és ébren fogja tartani az érdeklődést Erdély korai története iránt. Végezetül őszinte szívvel csak azt kívánhatjuk, hogy Jakó professzornak adjon az Isten még sok munkás évet, hogy továbbra is a jelenlegihez hasonló, igényes kötetekkel gyarapítsa a nagymúltú (hazai és erdélyi) magyar forráskiadási munkát. Szouák Kornél Györffy György PEST-BUDA KIALAKULÁSA. Budapest története a honfoglalástól az Arpád-kor végi székvárossá alakulásig Bp. Akadémiai Kiadó 1997. 242 o. Tudományos munka szerzője számára a legnagyobb elismerés, ha évek-évtizedek múlva újra kiadják a művét, az olvasói igényt tükröző kiadói szándék ugyanis azt bizonyítja, hogy munkája értékállónak bizonyult. Györffy György könyvei e kritérium szerint is jól állják az idő próbáját. Az István király és műve 1983-ban jelent meg űj kiadásban, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. kötete 1987-ben pedig már harmadik kiadásban látott napvilágot. 1993-ban változatlan formában, de a szerző újabb eredményeivel kibővítve jelent meg az eredetileg 1948-ban kiadott Krónikáink és a magyar őstörténet. Most újabb — az antikváriumokban gyakran keresett — Györffyművet jelentetett meg az Akadémiai Kiadó: Pest-Buda kialakulása címen a három évtizede írt Budapest története az Árpád-korban című munkát. A szöveg önálló kötetként most jelent meg először: az 1971-es első és az 1975-ös második, változatlan kiadásban ugyanis egyik fejezete volt a Gerevich László szerkesztette nagy lélegzetű Budapest története sorozat I. kötetének. A mostani önálló kötet nem hasonmás kiadás; az új címhez új formát is kapott, néhány helyen pedig szövege is változott. A Budapest története sorozatot annak idején reprezentatív kiadványnak szánták, a grandiózus megjelenési forma azonban erősen megnehezíti a mindennapi használatát: a súlyos, nagy alakú köteteket kényelmetlen kézbe venni, a drága, fényes papír pedig a lámpa melletti olvasást teszi lehetetlenné. Az új kiadás kézreálló méretet, jól áttekinthető formát kapott. A szöveg — mint korábban is — három szintre tagolódik: a fejezeteken belüli alfejezeteken túl az egyes szakaszokat az eredeti kiadásban lapszéli címekkel jelezték, amelyek azonban gyakran kerültek az illusztrációk mellé, így elveszítették kapcsolatukat a szöveggel. Az új kötetben a szakaszcímek külön sorba, középre kerültek, megkönnyítve az olvasást vagy a szövegben való keresést. A könyv három nagy és egy újonnan írt rövid negyedik fejezetből áll. Az első fejezet A középkori város és kezdetei Magyarországon címmel tulajdonképpen önálló életet él. A szerző itt elsősorban azt vizsgálta, mik voltak a városfejlődés legfontosabb feltételei, s hogyan érvényesültek ezek a feltételek Európa különböző területein. A rövid áttekintés a legfontosabb kérdéseket taglalja, kitér a vásár, a vár vagy a fejedelmi-uralkodói udvar városfejlesztő szerepére, a településtörténeti előzmények vagy a városi kiváltságok jelentőségére. A városfejlődés lényeges vonásainak felvillantásával Györffy György sorra veszi a városfejlődés eltérő útjait: a bizánci és a latin várost, az Alpoktól északra fekvő területek különböző módon kialakuló, markánsan különböző várostípusait, Kelet-Európa szláv városait és végül a nomád fejedelmek székvárosait. „Mi a helye az ismertetett együttesben a magyar városnak és Budapestnek?"- tette fel a kérdést a szerző, s a könyv tulajdonképpen e kérdésre kíván választ adni. Györffy György bő négyszáz évet tekint át munkájában, a honfoglalástól Károly Róbert uralkodásának kezdetéig terjedő időszakot. A magyar városfejlődés csupán rövid, a leglényegesebb kérdésekre korlátozódó áttekintést kapott, a kötet — címének megfelelően — Pest-Buda kialakulásának folyamatával ismerteti meg az olvasót. A könyv második fejezete Óbuda és Pest kialakulását mutatja be a kezdetektől a tatár pusztításig, a harmadik fejezet