Századok – 1999
Tanulmányok - Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár I/3
10 TÓTH ENDRE Az alapításban talán a Tétény nemzetségnek lehetett szerepe. Ha a patrónusválasztás a templom oltárában elhelyezett ereklye következménye, azt máshonnan, mint az aventinusi Szent Szabina bazilikából, nem kaphatták. Hogy az ereklye és/vagy a bazilika maga váltotta-e ki a patrónusválasztást, nem tudjuk. Mindenesetre a Róma városi hatás jelentkezése éppen a 11. század elején nem volt szokatlan. Jó példa erre Bernward hildesheimi püspök (993-1022) római zarándoklata, amelynek látványos következménye volt a hildesheimi székesegyház bronzkapuja római és milánói előképek után, valamint a székesegyházban álló öntött bronz Bernward-oszlop. A Krisztus életének jeleneteit ábrázoló spirálszalagjának a Róma városi Traianus és Marcus oszlopok voltak a példaadó előképei49 . Bernward püspök teljesítménye nem egyedülálló: amióta Nagy Károly Aachenbe szállíttatta ravennai Nagy Theoderich lovas szobrát, tette követésre talált50 . A 9. században Mosaburgban Hadrian vértanú ereklyéjét említik, 1019-ben I. István Szent Adóiján tiszteletére templomot építtetett, és valamivel később apátságot alapított51 . A 120 évet felölelő eseményeket a honfoglalás választja el. Az új, pogány betelepülők ellenére a szent tisztelete a Zala torkolatvidékén fennmaradt. Az apátsággal foglalkozó tanulmányokban e ritka patrónusválasztás okáról — a tény megállapításán kívül — egyáltalán nem esett szó, mint ahogy vizsgálatlan maradt a mindennapinak nem mondható folyamatosság értelmezése. Kevés figyelem irányult erre, noha az eset — legalább is forrásokkal adatolva — egyedüli a Dunántúlon. Szent Adóiján tiszteletének fennmaradása, amely folyamatos keresztény lakosság nélkül elképzelhetetlen, a 10. századi Kárpát-medencei és dunántúli kereszténység megítéléséhez nem közömbös. Számos kérdés vár megválaszolásra. Miért éppen Hadrián tiszteletére emeltek templomot Mosaburgban a 9. században? A válasz természetesen az, hogy az oda szállított, ott nyugvó vértanú ereklyéje miatt. Csakhogy ezzel semmi nincs megoldva: mikor, honnan és ki vihetett, ajándékozhatott vértanú maradványt a Zala szigetére? Miért éppen Hadrián vértanú ereklyéit vitték Mosaburgba? Kimutatható-e ebben valamiféle szándékosság? Es I. István miért éppen szent Adorján tiszteletére emelt templomot és alapított apátságot? Miért éppen Zalaváron? És ha a Zala torkolatvidékén akart templomot és apátságot alapítani, miért egy ennyire ritkán tisztelt, egyáltalában nem „divatos" szentet választott? A szent személye, az alapítás helye, vagy éppen mindkettő volt lényeges első királyunk számára? Abban nem lehet kételkedni, hogy a mosaburgi Hadrián-tisztelet megmaradt all. századra. Ha a korai bencés apátságok földrajzi helyválasztását figyelembe vesszük, akkor lepődhetünk meg igazán. Ismert: Pannonhalma hegyre épült, Bél a Bakonyba, Pécsvárad a domb lejtőjére, Zoborhegy, Tihany szintén hegyen és Garamszentbenedeken és Küszinen sem más a helyzet52 . Ezzel szemben a zalavári apátság nemhogy dombos vidéken, frawen man Allexius und ving yn und antwurt yn dem kunig Stephan, der ee gekrönt was und den kunig Lasla vertribben heten; vö. Pauler I. 298, 498. 49 Elbern, Victor H.: Die bildende Kunst der Ottonenzeit zwischen Maas und Elbe, in: Das erste Jahrtausend II. Düsseldorf 1964, 1020; Kahsnitz, Rainer: Bernwardsäule, in Bernward von Hildesheim, Hildesheim-Mainz am Rhein 1993, II. 540-548. 50 Hoffmann, Hartmut: Die aachener Theodorichstatue, in: Das erste Jahrtausend I. 318-335. 51 Györffy: István király 325. 52 A királyi alapítású monostorokkal szemben az ún. nemzetségi monostoroknál a helyválasztás lehetősége a birtokok fekvése miatt természetesen korlátozott. Ha lehetőség volt, akkor dombon építkeztek, amint azt Ják példája mutatja.
