Századok – 1999

Történeti irodalom - Polen und Österreich im 16. Jahrhundert (Ism.: Bagi Dániel) VI/1353

TÖRTÉNETI IRODALOM 1353 A kötet három szerzője a város történelmének egyetlen vitatott problémás kérdését sem kerülte ki. Igyekeztek állást foglalni például a város — szokatlan módon — egymással kapcsolatban nem álló magyar, latin és német nevének kialakulása, a római kontinuitás, a korai középkori vár keletkezése, a Szent Márton személyéhez fűződő helyi hagyományok, vagy az első magyar királyné, Gizella ún. hozománya ügyében. Külön erőssége a könyvnek, hogy a viszonylag jól ismert császárkori város és az eddig kevésbé ismert, de viszonylag jó forrásadottságokkal rendelkező középkori város története közti több évszázados űrt is sikerült kitölteni. Iskolai tanulmányaimat Szombathelyen végezve még úgy tanultam, hogy a 456. évi földrengés teljesen elpusztította Savariát, így nagy érdeklődéssel olvastam a város 5-11. század közti történetét. A minimális írott forrásanyag és a feltárások alapján levonható következtetésekből a kötetben meglepően kikerekedik a város története, - néha talán túlságosan is problémamentesen. A város a szerzők szerint először csak kikövetkeztethetően lett igazgatási központ, ahol — mivel civitasnak nevezték — várnak is lennie kellett, amely nyilván az egykori császári palotaegyüttes épületében jött létre, - a feltételezések azonban a későbbiek során már tényként szerepelnek. Mivel azonban az itt olvasható következtetések valóban logikus, szakmai érvekkel alátámasztható láncolatban követik egymást, joggal kaptak helyet a kötetben. A szerzők nem csak a város történetének legfontosabb eseményeit, vitás kérdéseit írták meg, a kötet segítségével az egykori település is bejárható, akár képzeletben, akár — például a Séta a középkori Szombathelyen című fejezet segítségével — a valóságban is. Emellett a város számos egykori lakójáról olvashatunk villanásnyi portrét: a város szentjeiről, Quirinusról és Mártonról, vagy a középkorból Gosztonyi János püspökről, segédpüspökéről, Szombathelyi Dalos Gáspárról vagy éppen Szombathelyi Benedek rudasmesterről. Sajátosan szombathelyi jelenség, hogy itt nem érvényesül az az általános gyakorlat, hogy az időben haladva ismereteink is gyarapodnak: amíg a római colonia polgárai közül több százról maradt fenn több-kevesebb információ, addig a középkori mezőváros név szerint ismert polgárainak száma a 150-et sem éri el. A helytörténetírás talán egyik legnehezebb ága a történész-mesterségnek, az ilyen munkák szerzőjének ugyanis egyszerre kell megfelelnie két nehezen összeegyeztethető elvárásnak. A szülőhelye-lakóhelye iránt érdeklődő olvasó a település aprólékosan részletes történetét szeretné olvasni, amelyből minél több új ismeretet kap az általa jól ismert utcákról, házakról, családokról. A jó helytörténeti munka azonban általános érvényű, másutt is alkalmazható következtetéseket is tartalmaz, a település történetét tágabb összefüggésekben is vizsgálja. Szombathely most megjelent monográfia-kötete mindkét szempont szerint jelesre vizsgázott: a város polgára és a kutató történész számára egyaránt élvezettel és haszonnal forgatható, a későbbi helytörténetírás számára pedig mintául szolgálhat. A tartalomhoz ez esetben méltó forma is társul: a szöveg megértését nagyszámú fotó, ábra, térkép és rekonstrukciós rajz segíti. Az olvasó különösen hálás lehet a szöveg melletti táblázatokért. Ily módon ugyanis lexikon kézbevétele nélkül jut rengeteg, az események megértéséhez nélkülözhetetlen ismerethez, amelyet valóban nehéz lett volna a szövegbe illeszteni: a római császárok vagy a győri püspökök egymást követő sorát éppúgy külön táblázat tartalmazza, mint a szombathelyi származású egyetemistáknak vagy a város ismert polgárainak máshonnan csak nehéz munkával összeállítható jegyzékét. Hasonlóan külön keretben, a főszövegtől jól elkülöníthetően megtalálhatjuk a legfontosabb forrásszövegek magyar fordítását is. A fotók ugyan „csak" feketefehérek (illetve a fejezetek élén barnítottak), minőségük azonban kifogástalan: a pecsétek köriratai éppúgy jól olvashatóak, mint bármelyik oklevél szövege. Tudományos könyvek ismertetésekor ugyan aligha fordult még elő, hogy a kötet technikai szerkesztőjének munkáját megemlítsék, ez alkalommal azonban feltétlen kivételt kell tenni. A táblázatok alá úsztatott háttér-fotók, az igényes tördelés, a jól megválasztott betűtípusok alkalmazásával ugyanis a kötetet tervező Bonyhádi Károly az elmúlt év egyik legszebb könyvét készítette el. Csukovits Enikő POLEN UND ÖSTERREICH Ш 16. JAHRHUNDERT Herausgegeben von Walter Leitsch und Stanislaw Trawkowski Bühlau Verlag,Wien 1997. 196 o. LENGYELORSZÁG ÉS AUSZTRIA A 16. SZÁZADBAN A kötet osztrák és lengyel történészek közös vállalkozása, amelyben a 16. századi történelem • olyan kérdéseit dolgozzák fel a szerzők, amelyek mindkét országban jelentősek voltak, illetve még