Századok – 1999
Kisebb cikkek - Völgyesi Orsolya: Novák Antal kiadatlan levelei Kölcsey Ferenchez VI/1335
1340 KISEBB CIKKEK őszve fuggőleg a' következő 5-dik szakaszszal a 9-tzed vagy Hegyvám mind beszedésére, mind behordására nézve a' [1]802-diki 7-dik articulusbeli provisio3 6 elegendőnek ítéltetett:3 7 - a' 6-dik szakasz elfogadódott:3 8 a' 7-dik pedig, melly a' hegyek lábait tárgyazza,3 9 oda modositódott hoszszasb vittatások után, hogy azokra nézve az usus tartasson fel mindenütt a' hozandó törvény által-minden egyéb ki hagyattatván.40 Az ezen IV-dik Art: 4-dik, és 5-dik §-phusai,4 1 mellyek a' tsirke, kappan, tojás, méh 's többi apro adózásokat illették, nagy változásnak vettettek alája - mert ugyan is néhányan ezen aproságok[na]k végkénti elengedéséért alig enunciálván magunkat, miután a' felkiáltás is pártolni láttzott bennünket a' Personalis nyomba ki jelentette a' többséget arra, hogy ezen apró adózások nemei egy átalján fogva eltörültessenek. Melly Conclusum, noha legima-36 Gondoskodás. 37 Az 1802:7. tc. 2. §-a rendelkezett a kilencednek, tizednek vagy hegyvámnak alávetett szőlők után járó földesúri járandóságok beszedéséről, anélkül azonban, hogy megszabta volna, hogy a kilencedet, vagy hegyvámot a földesúrnak mennyi idő alatt kell beszednie. „... ugyan azért a' mennyiben a' Kerületi Szerkeztés gondoskodva, ama 1802-iki törvényt is a' maga épségében meg hagyja, de annak említett hiányját is a' bejelentés utáni három napnak ki tevése által helyesen ki pótolva, maga részérűl is a Kerületi Szerkeztést fogadja el mind' a kilenczedre, mind a' hegy vámra nézve;..." Nóvák felszólalásából (Jk. Ш. 408.) 38 A kerületi javaslatot 1. Iratok I. 288. 39 A vonatkozó kerületi javaslatot 1. Iratok I. 288-289. 40 Az 1833. aug. 28-i országos ülés vitájáról 1. Jk. III. 418-437. és KLÖM Π. 117-118. 41 A kerületi javaslat ezeknek az adófajtáknak csupán pénzbeli megváltására adott volna lehetőséget (A tervezet szövegét 1. Iratok I. 289.). 42 Noha igazolásukra az országgyűlési jegyzőkönyvben (naplóban)... 43 Az apróbb adózásokról szóló vitát 1. Jk. ΠΙ. 438-444. 44 Nagylelkűségének tetőpontja. 45 Ülés. 46 „A méhekből, bárányokból és gödölékből járandó kilenczed, ügy szinte az urbarialis kappan, csirke, tojás, vaj és boíjúbéli adózás egészen és minden tiojokra in Diario4 2 igen sokan szólottak ellene, végre csak ugyan mégis állott.43 íme Barátom a' magyar Aristocratia generositásának culminatioja4 4 - még a' tsirkétül is bútsút tud venni! Szembetűnő volt az ezen Sessio4 5 alatt a' Gallerián éppen nagyobb számmal őszvegyűlt magyar nők[ne]k azon való boszankodások, hogy vége a' tojásnak, tsirkének 's a' többi ingyen bekerült konyhabéliek[ne]k.4 6 Következett ezek után a' IV-dik Art: 6-dik §-phusa a' Robotokrul:4 7 én ezek[ne]k természeti kiszolgáltatása ellen nagyon kikeltem, és élső — nyilván állítván, hogy a' Robotok az erőtelent szolgaságra kényszerítő hatalomnak szüleménye, és századokon keresztül az emberiség ellenére csak fenyítő vas karral korunkig leszármaztatott szomorú jussa —, és azokat eltőrleni kell:4 8 de miután még Nagy Pál,4 9 Borsiczky,5 0 Balogh Jantkárpótlás nélkül eltöröltetett. Lesz, tudom, panasz, átok és harag az Ország Gyűlésére, a gazda asszonyoktól sok a kilenczednek eltörléséért nem boszonkodott volna annyira, mint ezért, már úgysem igen bírt az Ország Gyűlése köz kedvességgel Hazánkban, most még az asszonyok kérlelhetetlen darázs seregét is reánk zúdítottuk" Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834, kiad. Sándor Pál, Zalaegerszeg, 1997, 58. 47 A kerületi tervezet vonatkozó szövegét 1. I-ratok I. 289-290. 48 Nóvák felszólalását 1. Jk. III. 445-446. és KLÖM П. 120-121. 49 Felsőbüki Nagy Pál (1777-1857) Sopron vármegye második követe az 1832-36-os országgyűlésen. Megyéjét az 1807-es, 1825-27-es, 1830-as, majd az 1839-40-es diétán is képviselte. Nagy Pál а XIX. század első harmadának meghatározó politikusa volt. Számos reformkérdést ő vetett fel elsőként az országgyűlési tanácskozásokon. Az alkotmányosság, a szólásszabadság védelme mellett felszólalt a jobbágyok helyzetének javítása érdekében. Nevezetessé vált 1825. nov. 3-i országgyűlési felszólalása a magyar nyelv ügyében, mely Széchenyit az akadémia megalapítását tárgyazó indítvány megtételére késztette (1. bővebben Varga János, Felsőbüki Nagy Pál és kora (1777-1857), Vasi Szemle, 1987, 494-510.). Felszólalását 1. Jk. Ш. 452. 50 Borsiczky István az 1825-27-es, az 1830-as és az 1832-36-os országgyűlésen Trencsén vármegye első követe. 1825 és 1836 között a megye alispánja. Felszólalását 1. Jk. Ш. 449. és 452.
