Századok – 1999
Közlemények - Velladics Márta: A II. József korabeli szerzetesrendi abolíció statisztikája (1782–1847) VI/1259
1272 VELLADICS MÁRTA kolostor. 140 rendház szűnt meg, számuk mégis csak 139-cel csökkent, mivel az erzsébet-apácák 1790-ben már 2 rendházat mondhattak magukénak.7 5 A megmaradtak száma nem sokkal tér el a Magyar Kamara archívumában található, 1794-ben készült összeírás adatától (171 kolostor). A felszámolt épületekre vonatkozó számadat pedig azonos a Schwartner által közölt adattal (140 kolostor) s nem áll messze a Kollonich érsek anyagában található, idevonatkozó táblázat megfelelő adatsorának végösszegétől (135 kolostor). Feltehetőleg igazán pontos számadatokat sosem fogunk tudni mondani. Ennek oka a két nagy rend — ferencesek és pálosok—rendházainak, főképpen rezidenciáinak a forrásokban állandóan változó száma. Rezidenciaként definiálható minden olyan szerzetesi épület, mely alkalmas volt a szerzetesi élet előírásainak betartására, de méretében kisebb a kolostornál, kevesebb — maximum 5 fő — befogadására volt alkalmas. Általában valamely kolostor birtokaira kihelyezett filia. Буеп rezidencia volt például a pálosoknál Acsa, Mocsár, a ferenceseknél Paks. Ezeket hol önálló egységekként, hol az anyakolostorral együtt vették lajstromba, így a rendházak száma ennek függvényében változott. Esetünkben is ebből adódhatnak az eltérések. A táblázat fennmaradó részében a szerzetesek létszámában bekövetkezett változást próbáltam nyomon követni. A négy adatsor az 1782-ben, 1784-ben, 1792-ben meglévő létszámot, valamint a feloszlatásban érintettek számát tartalmazza. Mindegyik adatsor három oszlopból áll. Az első oszlop („forrás") a forrásokban megtalálható adatokat tünteti fel. A második oszlopba („ + becsült' ' ) kerültek a forrásokból kimaradt, de esetleg kikövetkeztethető vagy a meglévőkből megbecsülhető adatok. A harmadik oszlop („összesen") pedig az előző kettő adatainak összege. Az 1782-ben meglévő létszám bemutatásához alkalmas forrásnak bizonyult az esztergomi és kalocsai érsek anyagában megtalálható 1782. évi, már ismertetett táblázat, valamint az ezekhez készült, azonban hiányos volta miatt itt nem elemzett, az esztergomi Prímási Levéltárban található, rendházakra lebontott kimutatás.76 Amint erről már volt szó, az 1782 előtti adatokat tartalmazó táblázat szerzetesi összlétszáma 5463 fő volt. Ε létszám nem tartalmazza viszont a fentiekben már említett női kolostorok és a verescsillagos rendház adatait, valamint kimaradt a kimutatásból a rozsnyói premontreiek létszáma (9 fő). A premontreiek létszámadata került a második oszlopba („+ becsült"). Ezek után az 1782 elején meglévő szerzetesi létszám — a fent említett női rendek és a budai verescsillagosok létszáma nélkül — 5472 főre emelkedett. Ha a táblázatokból kimaradt 11 rendházat is figyelembe vesszük, becsléseim szerint mintegy 5750-5800 szerzetes — nő és férfi együttesen — élt Magyarországon 1782 előtt. 75 Némethy Lajos: A budapest-vizivárosi Erzsébetiek. Megtelepedésük századik évfordulója alkalmából. Budapest, 1886.; Pokorny Emánuel: A Szent Erzsébet szerzet. Tekintettel budapesti kolostorára, templomára és női kórházára. Budapest, 1935.; Tóth Tamás: A Fő utcai Erzsébet-apácák temploma. Műemlékvédelem, 30. (1986) 1. szám 69-75. 76 Esztergom, PL: Acta commissionis ecclesiasticae, 43. doboz: „Tabella Exhibens actualem Religiosorum Numerum Personalem, Eorum relate ad Cultum Divinum, ас ad Loci, aut Viciniae Populum necessariam Quantitatem, actu in privatis Capellanijs, aut Administratione Parochiarum existentium, aut causa purae Mendicantionis intertentorum seniorum vei Inhabilium nec non Clericorum, vei Laicorum Eorundem Numerum; ex Informationibus Dominorum Diaecesanorum Efformata".
