Századok – 1999
Közlemények - Velladics Márta: A II. József korabeli szerzetesrendi abolíció statisztikája (1782–1847) VI/1259
1260 VELLADICS MÁRTA kolostor vagy rezidencia száma; a rend neve; rendtartomány; meglévő létszám; javasolt létszám; újrahasznosításra felajánlott épületek.6 A táblázatban 267 rendház szerepel, a szerzetesek összlétszáma 5182 fő. Az összlétszámból hiányzik azonban a somorjai ferences, a fiumei ágostonos, valamint a fiumei kapucinus kolostor lakóinak száma. A bizottság javaslata alapján a szerzetesi állományból megtartható lett volna 2836 fő, ami több, mint 2346 fős létszámcsökkenést eredményezett volna. Ugyanakkor az épületek közül újrahasznosításra átengedtek volna 80 épületet, így maradt volna 187 rendház. Tehát alig másfél évvel a kontemplativ életmódot folytató rendek feloszlatását kimondó rendelet után, 1784 májusában, Magyarországon 267 férfi kolostort és több mint 5182 szerzetest számoltak össze. Értelemszerűen nem tartalmazza az összesítés az 1784 májusáig megszüntetett rendek, illetve rendházak adatait: klarisszák, ágostonrendi apácák, trinitáriusok és kamalduüak. A feloszlatott rendek kolostorainak számát a Helytartótanácsi levéltár anyagában fennmaradt dokumentumokból7 ugyan könnyen megállapíthatjuk— 5 klarissza, 1 ágostonos apáca, 8 trinitárius és 5 kamalduli kolostor, összesen 19 épület —, a létszám tekintetében viszont nem rendelkezünk hiánytalan adatokkal. A hiányzókra csak az alább ismertetésre kerülő, hasonló öszszefoglaló statisztikai táblázatokból tudunk következtetni. A feloszlatott rendeken kívül nem foglalkozik a táblázat a megmaradt női rendek kolostoraival és lakóival: angolkisasszonyok, erzsébet-apácák, notre-dame apácák, orsolyiták. A férfi rendek közül pedig kimaradt a verescsillagosok budai kolostora. Véleményem szerint az igazi problémát az uralkodó által túl magasnak tartott férfi szerzetesi létszám okozta. A klarisszákon és ágostonrendi apácákon kívül több női rendet nem akart megszüntetni a császár, sőt támogatta a megmaradtakat. Éppen ezért a különböző kalkulációkból kihagyták a női rendeket, s elsősorban a férfi rendházak és a szerzetesi létszám csökkentésére koncentráltak. A női rendek következetes ignorálására a későbbiekben többször visszatérek. A táblázat hiányosságai ellenére mégis jelentős. Felhő Ibolya szerint az egyházi vagyonösszeírásról szóló rendelet kihirdetésének időpontja 1783. április 24-e volt, de a férfikolostorok összeírása csak az 1784. május 11-i, az apácakolostoroké az 1784. augusztus 24-i helytartótanácsi rendeletre indult meg.8 Holott az Egyházi Bizottság 1784 májusában, vagyis a rendelet végrehajtásának éppen csak a megkezdésekor már konkrét számadatokról tárgyalt. Véleményem szerint az adatok begyűjtése mégsem tartott olyan sokáig, mint ahogy azt eddig hittük. Feltételezem, hogy az egyházi elöljárók már a császár dekrétumát megelőzően is rendelkeztek adatokkal a fennhatóságuk alá tartozó intézmények és lakóik számáról, illetve vagyoni helyzetéről. Inkább a Helytartótanácsnál tartott tovább az adatok összesítése és a táblázatos kimutatások elkészítése. A fenti táblázat szinte tökéletesen — az összlétszám kivételével — megegyezik egy, a Magyar Kamara archívumában őrzött és 25 darab statisztikai táblázatot tar-6 Esztergom, PL: Acta commissionis ecclesiasticae, 44. doboz: „Protocollum Commissionis Ecclesiasticae celebratae die 14. May 1784. super reductione Domor[um] Religiosortum]".; ugyanezek, csak a koldulórendi kolostorokra vonatkozó adatok a vagyonbevallással együtt mégegyszer megtalálhatók: Esztergom, PL: Acta commissionis ecclesiasticae, 47. doboz: „Tabella Demonstrans Proven tus et numerum Personarum Religiosorum Ordinum Mendicantium in Regno Hungáriáé". 7 MOL, Helytartótanácsi Levéltár: Inventarien der in Hungarn aufgelassenen Möster (С 103). 8 Felhő - Vörös 1961. 454.
